A komáromi Limes Galéria Dúdor-termében „Pázmány Péter 1635, 1814, 2014″ címmel vándorkiállítás nyílt. Ma délután, november 29-én ugyanitt Szabó Ferenc budapesti jezsuita atya és költő tart előadást. A 3. századból származó szent ereklyék előtt tiszteleghetünk.
A XXII. Harmonia Sacra Danubiana Egyházzenei- és művészeti Fesztivál keretében, Puss Sándor egyetlen felvidéki jezsuita szerzetes és Stubendek László, komáromi Csemadok-elnök védnökségével nyílt meg a jubileumi ünnepségsorozat előzöngéjeként a tárlat.
A Jézus Társasága (közismertebben: jezsuiták) jövőre ünnepli újraindulásának 200. évfordulóját. Úgy a magyar, mint a helyi szlovák rendtartomány ünnepségekkel emlékezik meg e jelentős eseményről.
Komáromban 1625-től, a helyi születésű Kollonich Lipót későbbi esztergomi érsek támogatásával tevékenykedtek a jezsuiták. Latin tannyelvű iskolájukban már 1627-től elkezdődött az oktatás. Bár a gimnázium felállításának szándéka egyidős volt a jezsuiták letelepedésével, anyagi gondok következtében a négy osztályosra tervezett intézmény csak 1649-ben kezdhette meg működését. Közben 1635-ben Nagyszombatban Pázmány Péter bíboros megalapította az egyetemet, s oda összpontosította a jezsuita erőket, a könyvtárat, a könyvnyomtatást.
Politikai okokból 1773-ban a Jézus Társaságát eltörölték, de a következő három évben továbbra is az egyházmegyékbe átlépett jezsuita tanárok tanítottak az iskolában, melynek vezetését aztán 1776-tól a bencések vettek át. Miután II. József 1786-ban a bencés rendet feloszlatta, 1812-ig az iskola állami vezetés alá került, de ugyanabban az évben visszakerült a bencésekhez. Amikor tehát 1814-ben újraindulhatott a Jézus Társaságának munkálkodása, a jezsuiták Komáromba már nem tértek vissza – magyarázta Puss Sándor, a Felvidék egyetlen jezsuita szerzetese a „Pázmány Péter 1635, 1814, 2014″ című Limes Galéria-beli vándorkiállítás megnyitó ünnepségén, amely egyúttal a társaság újraindulásaának 200. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepségsorozat nyitányát is képezte.
E kiállításon a többi között Pázmány Péter könyveinek falakon elhelyezett, kinagyított címlapjai, a vitrinben pedig az eredeti könyvlapok láthatók. Mivel a komáromi jezsuita iskolának is jelentős könyvtára volt, ezért könyvek is szerves részét képezik e tárlatnak. Ott helyet adtak a jezsuiták világszerte megjelent újkori kiadványainak, azok között magyar nyelvű műveknek is. Ugyancsak szemrevételezhet egy felújításra váró, volt felvidéki jezsuita templom maradványának makett-terve.
Farkas Veronika galéria-igazgató a kiállítás megrendezése kapcsán portálunknak hangsúlyozta: „A jezsuiták azok, akik már a bencések előtt iskolát alapítottak, és különféle jelentős épületeket emeltek. Sajnos, a közvélemény róluk illetve Pázmány Péterről is nagyon keveset tud! Újra vissza kell hozni a köztudatba a hozzá hasonló gondolkodású személyiségeket, akinek a nagyságát bizonyos tekintetben Mátyás királyéhoz lehet hasonlítani. Míg például Mátyás királyunk számos itáliai mesterembert hívott tájainkra, Pázmány megszervezte az itteni iskolarendszert, és a török hódoltság idején (!) Nagyszombatban európai szintű egyetemet létesített. A szervezkedés során Vatikántól is segítséget kért, és a pápai állam különféle ereklyéket is küldött neki. Mivel az ereklyekultusz napjainkra feledésbe merült, ezért éppen ideje, hogy azt újra felelevenítsük!
Puss Sándor atya, egyetlen szlovákiai magyar jezsuita szerzetes a kutatásai során azonosította azokat a csontokat, amelyeket Pázmány kapott a nagyszombati egyetem alapításakor.
Bebizonyította: azok 3. századból, az első vértanúság időszakából származó 5 női szentnek az ereklyéi. Állandó helyük a nagyszombati jezsuita templom, de a Pázmány-vándorkiállítás apropóján a nagyszombati egyetemtől kikértük azokat a jubileumi évre. A szent ereklyék Puss atya védelme alatt állnak, s ahogy itt voltak a kiállításunk megnyitóján, úgy a november 29-i, pénteki rendezvényünkön is jelen lesznek a Limes Galéria emeleti Dúdor-termében kiállított ereklyetartóban.
Ma előbb 18 órától Szabó Ferenc budapesti jezsuita atya és költő, aki hosszú ideig a Vatikáni Rádió munkatársa volt Rómában, és időnként még mostanában is közreműködik annak magyar adásában, „Pázmány ébresztése” címmel a jezsuiták szervezettségéről, tevékenységéről tart előadást. Hiszen ott, ahol nagy gondok vannak, mint például a 3. világban, ők napjainkban is áldásos tevékenységet fejtenek ki. Az előadás után pedig rövid ájtatosságot tartunk az említett 3. századi női ereklyék előtt.
„Ha belegondolunk, hogy még az első keresztényüldözés áldozatai ezek a fiatal vértanú lányok, akkor időben (Krisztus szent ereklyéi után) Szlovákia legrégibb ereklyéi előtt tölthetünk pár néma percet” – Puss Sándor e szavaival hívjuk-várjuk az érdeklődőket.
A Limes Galériában december 8-ig, keddtől péntekig 13-tól 17 óráig, más időpontban pedig a 0905/903 920 és a 0907/719 493 telefonszámon történő előzetes megegyezés szerint megtekinthető vándorkiállítás anyaga első komáromi állomásáról. Erről bővebben Eseménynaptárunkban is ITT>>>. Majd olyan helyszínekre vándorol, ahol valaha jezsuita jelenlét volt. A szent ereklyék ugyancsak láthatóak lesznek majd a további helyszíneken is, hogy az érdeklődök azok előtt tiszteleghessenek. Nem szabad hagyni azt, hogy mindez, amiből a keresztények rengeteget meríthetnek, feledésbe merüljön!
Gyurcsovics Magda, Felvidék.ma
A falakon a jezsuiták könyveinek kinagyított címlapjai láthatók, Válogatás régi és új kiadványokból, Egy felújításra váró jezsuita templom makettje:
