A Hungarikum Bizottság döntésével öt új taggal bővült a hungarikumok gyűjteménye; emellett öt új elem került be a Magyar Értéktárba – közölte a bizottság ülése után a vidékfejlesztési miniszter Ópusztaszeren.
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Gazdaságfejlesztési és Önkormányzati Szakbizottsága októberben lezajlott tanácskozása foglalkozott a külhoni magyarság értéktárába történő felvételhez benyújtott javaslatokkal is. Mint ismert, ekkor tett javaslatot a szakbizottság tagja, Farkas Iván, az MKP gazdasági alelnöke a kurta szoknyás falvak népviseletére és hagyományőrzésére, a deáki római katolikus templomra, a bényi rotundára és a kéttornyú templomra, az ételek közül pedig a kőtésre, a pozsonyi kiflire és a paprikás kattancsra. Mint Farkas Iván elmondta a javaslatot három szinten bírálják el. A javaslatok közül mind a hatot befogadták, ebből négy valószínűleg a Külhoni Értéktárba még az idén bekerülhet, s innen a Hungarikumok közé is besorolhatják.
Fazekas Sándor november 28-án Ópusztaszeren elmondta: most hungarikum lett Puskás Ferenc életműve, Kassai Lajos lovas-íjász módszere, a gyulai kolbász, a szikvíz és a magyar operett.
A politikus kifejtette: Puskás Ferenc életművét azért tartották fontosnak, mert a sportolót a világ minden részén ismerik, és teljesítményét Magyarországgal azonosítják. Kassai Lajos a magyar hagyományőrzés kiemelkedő személyisége, az íjászat újjáteremtésén fáradozik, amely a magyar identitásban, gondolkodásmódban rendkívül fontos szerepet tölt be. A gyulai kolbász is felkerült a listára, a hagyományos ízvilágot megjelenítő élelmiszer és annak elkészítési módja is hungarikum. Szintén hungarikumnak minősül már a szikvíz, a magyar találmányt ugyanis jól ismerik a határokon túl is. A magyar operett is gyarapítja a listát, hiszen a magyar identitás része, és a világban képviseli az országot.
A Magyar Értéktárra vonatkozóan is jelentős döntések születtek Ópusztaszeren. Bekerült Mathiász János szőlőnemesítő életműve, a Hercz és a Pick téliszalámi, a zsolnay porcelán és kerámia, valamint a badacsonyi kéknyelű őshonos magyar szőlőfajta.
Az előterjesztések közül hat hungarikumra vonatkozót tárgyaltak meg, melyből ötöt vettek fel. A Magyar Értéktárba való felvételre tizenkét javaslat érkezett; ötöt tudtak megtárgyalni, a többi a következő, várhatóan januári ülésen kerül napirendre.
A Hungarikumok gyűjteményébe eddig felvették már a pálinkát és a törkölypálinkát, a matyó népművészetet, a táncház módszert, a tokaji történelmi borvidék kultúrtájt, az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátságot és természeti környezetét, Budapestet, a Fertő/Neusiedlersee kultúrtájt, a herendi porcelánt, Hollókő ófalut és környezetét, a Hortobágyi Nemzeti Parkot, a mohácsi busójárást, Pécs (Sopianae) ókeresztény temetőjét, a solymászatot, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait, a karcagi birkapörköltet, legutóbb pedig a csabai kolbászt, a hízott libából előállított termékeket, a tokaji aszút és a Béres-cseppet.
A Hungarikum Bizottság tavaly októberben alakult a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM). A tizenöt tagú testületet a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról tavaly tavasszal – a VM által kidolgozott – elfogadott törvény hívta életre.
A hungarikumtörvény magában foglalja a magyarság csúcsteljesítményeit, azokat az értékeket, amelyeket tizenegy évszázada az ország határain belül és kívül felhalmozott. A bizottság fogja össze azt a tevékenységet, amelynek eredményeként felállíthatóvá vált a Magyar Értéktár, és teljessé válhat a hungarikumok jegyzéke.
mti nyomán Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”32005,33318,26107,39932,42101″}
