A természet szeretete és a teremtett világ tisztelete mélyen gyökerezik a magyar kultúrában és gondolkodásban.
Magyarország Agrárminisztériuma prioritásnak tartja támogatással ösztönözni a természet védelmét, a nemzeti parkokat, ezen törekvések a jövőben is folytatódnak, ugyanakkor a Föld napján is fontos hangsúlyozni, hogy eredmények csak közös összefogással, helyi közösségek, önkormányzatok, civil szervezetek és tudományos műhelyek együttműködésével érhetők el – olvasható a szaktárcának az MTI-hez eljuttatott keddi közleményében.
A nemzeti parkok nem csupán a flóra és fauna menedékei, hanem a hagyományok, a kulturális örökség és a szellemi értékek őrzői is. A természetes élőhelyek, az erdők, vizek, rétek, a pásztoroló legeltetés vagy éppen a régészeti lelőhelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar táj és a magyar lélek egymásra találjon.
Környezetünk védelme nem ideológiai kérdés, hanem közös morális kötelességünk: gondoskodni arról, hogy a jövő generációi is tiszta vizet, egészséges élelmet, élhető környezetet, szép tájakat és gazdag élővilágot örökölhessenek
– hangsúlyozták a Föld napján kiadott közleményben.
Kiemelték, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) révén hazánkban eddig 109 projekt valósult meg összesen 42 milliárd forint értékben, amelyek mintegy 180 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát.
A KEHOP Plusz pedig ennek a folytatása, ami által most újabb 60 projekt indult el, ismét 42 milliárd forintos keretösszeggel, amelyek további 100 ezer hektárnyi területen segítik elő a biológiai sokféleség megőrzését, az élőhelyek helyreállítását, a fenntartható gazdálkodást és a környezeti nevelést.
A magyarországi nemzeti parkok évente több mint másfél millió látogatót fogadnak, és az ökoturisztikai létesítmények felét maguk működtetik, így nemcsak a természeti értékek védelmében, hanem a környezettudatos szemléletformálásban is kulcsszerepet töltenek be.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban a Hévízi-tó és környékének rekonstrukciója, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban a Bezerédi-Duna-ág rehabilitációja, a Hortobágyon a Pásztormúzeum és a vásártér megújulása, a Kiskunságban az új információs központ, a tápiószelei génbank világszínvonalú fejlesztése mind-mind azt mutatják: a természetvédelem Magyarországon nem elvont eszme, hanem élő gyakorlat, amely kézzel fogható eredményeket hoz – írták a közleményben.
mti/Felvidék.ma
