A Nemzetstratégiai Kutatóintézet szervezésében Somogyi Győző Kossuth-díjas festőművésznek, grafikusművésznek, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának életmű-kiállítása október 4. és november 23. közt lesz látható a Pesti Vigadóban.
A rendezvénysorozat fontos eleme a gyermekek számára szervezett múzeumpedagógiai foglalkozások, amelynek keretében – a Nemzetstratégiai Kutatóintézet szervezésében – Somogyi Győző Matyó Madonna című alkotását is megfestették szeptember 27-én a kilencfelé szakadt magyar nemzetközösségből érkezett gyermekek. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által szervezett felvezető eseményen a kilenc részre vágott képet egy előzetesen kialakított séma alapján egy 3×5 méteres táblakép formájában készítették el és állították össze jelképesen egységes egésszé.
A tárlat több mint hatszáz alkotáson keresztül tekinti át Somogyi Győző festő- és grafikusművész életművét.
Somogyi a mai európai művészet kiemelkedő életművét tudhatja magáénak, de emellett olyan értékfelmutatást is, amelyben egyenlő súllyal van jelen a képzőművészet mellett a hagyományőrzés, az ökologikus gondolkodás és azok az értékek, amelyek másfél évezrede megtartanak bennünket a Kárpát-medencében – hangsúlyozta Tóth Norbert kurátor a tárlat szerdai, október elsejei sajtótájékoztatóján a Nemzetstratégiai Kutatóintézetben (NSKI).
A kurátor beszámolója szerint az MMA rendes tagjának életmű-kiállítását a Vigadó két emeletének három termében rendezik meg Somogyi Győző munkásságának meghatározó alkotásaiból október 4. és november 23. között.
Az V. szint kiállítóterében alkalmazott grafikák, könyvillusztrációk mutatják be az alkotónak a magyar történelemhez, a huszársághoz, a katonai hagyományőrzéshez kapcsolódó művészetét; itt látható a Magyar királyok arcképcsarnoka is. A terem közepén kétfunkciós építmény kapott helyet, melyen kívülről a művész által festett nyolcvan hadizászló látható, belső terében nyolc film részleteiből összeállított videoanyag tekinthető meg.
A VI. emelet keleti termében döntően a hetvenes években készült fekete-fehér grafikák kerültek a falakra, a művek születésének korát, az értékválságot, a magyar történelem nemzetpusztító időszakait, a színtelen, profán világot jelképezve. Ezzel szemben a terem közepén áll „a választás lehetősége”, a kápolna épülete Az Árpád-ház szentjei sorozattal, amely az időtlen értéket, a színnel teli világot, a szakralitást mutatja fel – mondta el a kurátor.
A nyugati terem Somogyi Győző festészetéről kíván átfogó képet adni. Meghatározó elem a Magyar Hősök arcképcsarnoka, mely megidézi a magyarság elmúlt másfélezer évének nemzetmegtartó nagyjait Attila királytól Maléter Pál ezredesig; ezt övezi további másfélszáz jelentős mű a nyolcvanas évektől napjainkig.
Somogyi Győző elmondta: negyven év munkásságát próbálták besűríteni a tárlatra, de a munkák fele sem fért ki. „Mindig az volt a törekvésem, hogy egy teljes magyar képi világot hagyjak az utódokra a huszárzsinóroktól a Balaton-felvidéki tájakon át a Magyarok Nagyasszonya különböző ábrázolásaiig” – szólt hitvallásáról.
Szász Jenő, az intézet elnöke az MTI kérdésére elmondta: a nagyméretű festmény ezentúl az NSKI székházát díszíti majd.
Képzőművészet, hagyományőrzés, ökologikus gondolkodás, paraszti gazdálkodás, a hit ereje és a közösségépítő, fenntartó értékek újrafogalmazása. Mindez együtt látható a közel hetven köz- és magángyűjteményből válogatott, több mint hatszáz alkotást bemutató nagyszabású tárlaton.
A kiállítás, mindamellett, hogy felsorakoztatja az életmű legjelentősebb festményeit, közte az elmúlt másfélezer év nemzetmegtartó nagyjait bemutató sorozatot, grafikákat, hadiviseleteket ábrázoló illusztrációkat, könyveket, igazi érdekességekkel is várja a látogatókat.
Első alkalommal látható együtt a művész által festett, ma is használatos nyolcvan hadizászló, valamint a VI. emeleti kiállító térben egy valódi kápolna épül, belsejében szakrális művekkel.
A kiállításra megjelenik Somogyi Győző életmű-katalógusa.
A kiállítás a Magyar Művészeti Akadémia rendezvénye.
A kiállítás kurátora: Tóth Norbert, a Forrás Művészeti Intézet igazgatója
SOMOGYI GYŐZŐ 1942-ben született Budapesten. A képzőművészeti gimnázium elvégzése után nyomdászként dolgozott, majd teológiai tanulmányokat folytatott. 1967-ben katolikus pappá szentelték, egy évvel később egyháztörténeti doktorátust szerzett. 1975-ben felhagyott az egyházi szolgálattal, azóta művészettel foglalkozik. A magyar kortárs művészet meghatározó alakja, művei megtalálhatóak közgyűjteményekben, hazai és külföldi magángyűjteményekben. Családjával Salföldön él, ahol gazdálkodó, természetközeli életmódot folytat. Munkásságát számos díjjal jutalmazták:
1977- IX. Országos Grafikai Biennálé Nagydíja, 1983 – Március 15. Díj, 1988 – Munkácsy Mihály-díj, 1992 – Pro Natura Díj, A Magyar Művészetért Díj, 1994 – Mednyánszky László-díj, 1997- A Magyar Köztársaság Kiváló Művésze Díj, 2003 – Prima Díj, 2004 – Honvédelemért Kitüntető Cím I. osztálya, 2012 – Kossuth-díj, 2014 – Magyar Örökség Díj.
Felvidék.ma
Fotó: Kovács Attila, MTI
