Lakáshitelhez jutni napról-napra nehezebb. A bankok elsődleges szempontja a hitelképesség (bonit) lett. A pénzügyi bizonytalanság viszont csökkentette az igénylők számát is.
A gazdasági válságjelenségről egy kézzelfogható bizonyítékkal több van. A bankok hátramenetbe kapcsoltak a lakáshitelezés motorján.
A januárban folyósított lakáshitelek, a múlt év utolsó hónapjához viszonyítva, valamennyi szlovákiai lakáshitelt-folyósító bankban megközelítően a felére estek vissza.
Kamil Boros, az X-Trade Bokers analitikusa azt állítja, hogy a kilencvenes évek végétől, amikor a bankok elkezdték első lakáshiteleiket kínálni, egészen tavalyig a hitelezett összeg mennyisége, és a hitelek száma folyamatosan emelkedett. „Azt lehet mondani, hogy a januári eredmény az első igazi sokk a lakáshitel-piacon!”- nyilatkozta az aktuálne.sk honlapnak.
A bankok félnek, az ügyfelek kivárnak.
A lakáshitel-piac mindkét résztvevője leblokkolt, szintén leállt a kínálat és az igénylés is. Mivel hosszú távú befektetésről és hitelfolyósításról van szó, a jelenlegi gazdasági helyzetben elbizonytalanodás tapasztalható mindkét oldalon.
„A bankok attól félnek, hogy a tehetősebb klienseik, akiket a válság leginkább súlyt, képtelenek lesznek az eddig felvett lakáshitelüket törleszteni. A hitelre rászoruló háztartások pedig attól félnek, hogy képtelenek lesznek nagyobb összegű lakáshitelt hosszú távon fizetni, amely alacsonyabb hiteligényléshez vezet”- nyilatkozta Boros.
Egyetértett vele Robert Prega, a Tatra Bank elemzője is. „Az után, hogy tavaly ősszel a bankok szigorították a lakáshitelek felvételének feltételeit, már ma érezni a háztartások részéről a szigorítás visszatartó erejét.” Majd folytatta: „Ezenkívül fontos megjegyezni, hogy ugyan most a legerősebb a gazdasági válság visszatartó ereje, de a 2007 és 2008-as év rekordösszegű hitelfolyósításai után, a krízis ellenére is, az idén visszaesés következett volna be.”
Vladimíra Vaňa, a Ľudová Banka fő analitikusa szerint egy harmadik tényező is közrejátszik a lakáshitel-folyósítások visszaesésében, ez pedig a lakáspiac telítettsége: „a lakáshitelek folyósításának plafonját meghatározza a háztartások száma is, azok a családok, akik a házasság után hitellel rendezik lakásigényüket, illetve azok, akik a gyermekek érkezésével nagyobb lakás vásárlásával javítanak családi helyzetükön”- magyarázta Vaňa.
Vladimíra Vaňa szerint, az új évben beköszöntött lakáshitel-visszaesés mögött inkább az igénycsökkenést kell látni. Megjegyezte, tény, hogy szigorúbbak lettek a hitelfelvétel követelményei, de ezzel csak a lakáshitelek felvételének alapvető kritériumait pontosították, főleg a kliensek érdekében, a személyes csődök elkerülése végett.
„A szigorítások egyik sarkalatos pontja az igénylő családok hosszú távú hitelképessége, vagyis mennyire magas és állandó a jövedelmük, illetve a törlesztések minősége, azaz a törlesztő részletek változatlan és pontos befizetése”- mondta Robert Prega, a Tatra Bank elemzője.
A hitelképesség ma a legfőbb szempont a bankok részéről, hogy valakinek lakáshitelt folyósítsanak. „A rosszabbodó gazdasági és pénzügyi helyzetben a bankok még konzervatívabban ragaszkodnak a családok fizetőképességéhez, mint tavaly, amikor még derűlátóbb volt a gazdasági helyzet, ez tükröződik a csökkenő számú lakáshitel-jóváhagyásokban”- mondta Kamil Boros, pénzügyi elemző.
Másik jelentős változás, hogy a bankok növelték az igénylő családok részarányát a felveendő hitel mennyiségében. A bankoknak van egy táblázatuk, és az ingatlan értékének alapján határozzák meg a banki hitel részét, illetve a családok önrészesedésének nagyságát.
„Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy véget ért az ingatlanok 100 százalékos értékére folyósított hitelek kora”- magyarázta el Vladimír Vaňa.
(Felvidék Ma, aktuálne.sk, -ddg-)
