Lednic / Lednica
Vág völgye és Árva
fölött emelkedik Lednic-vár romja. A XIII. század közepén királyi várként épült erősség hajdan a morva utat védte; függőlegesen emelkedő, csipkés sziklafal köré emelték, a tetők s a boltozatok közvetlenül a sziklafalra nehezedtek. A vár egyik részéből a másikba alagút vezetett, a legfelső toronyba 80, sziklába vájt lépcsőn lehetett feljutni. Megmászása ma is komoly turistateljesítménynek számít. A XVI. század elején Podmaniczky János és Rafael rablólovagok birtokolták, akiket garázdálkodásaik miatt 1542-ben az országgyűlés is maga elé idézett. Ők azonban a Bakonyba menekültek, ott építették föl Bakonyújvárt, ahol tovább garázdálkodtak. I. Ferdinándtól később kegyelmet kaptak, s Lednicet is visszaadták nekik. Haláluk után a várat I. Ferdinánd egyik főembere, Telekessy Imre nyerte el; unokájából, Mihályból ugyancsak rablólovag lett, ám őt Nagybiccse mellett le is fejezték. 1601-ben Dobó Ferenc vette meg Lednicet, később a Balassák s a Forgáchok örökölték, végül hozományképpen Lorántffy Zsuzsanna kezével együtt I. Rákóczi Györgyé lett. 1630-ban, a Rákócziak vendégeként, Jan Amos Komenský is megfordult Lednicen. II. Rákóczi Ferenc rézlibertásokat veretett Lednicen, melyet 1710-ben Heister generális felgyújtatott.
