Őry Péterrel, a Magyar Koalíció Pártjának újonnan megválasztott önkormányzati alelnökével készített interjút a Szabad Újság. A feladat, amelyet elvállalt, nem tűnik egyszerűnek, tekintve, hogy az önkormányzatok rossz gazdasági körülmények között kénytelenek működni.
Hogy lehetne segíteni és megerősíteni az önkormányzatokat? Mit tehet a siker érdekében az MKP?
– A kérdéskör megválaszolását két részre kell bontani. Az egyik, hogy a párt milyen kapcsolattartási formát választ az MKP-s polgármesterekkel, a megyei, a helyi képviselőkkel és a szakemberekkel, a másik a települések pillanatnyi helyzete. Ha szabad, akkor először a pillanatnyi helyzetről nyilatkoznék. Közismertek az önkormányzatok likviditási gondjai, számtalan helyen kritikus helyzet alakult ki. Az önkormányzatok alapfeladataik elvégzésén kívül aligha gondolhatnak ingatlanjaik (pl. az iskola, az óvoda) tatarozására és esetleges fejlesztésére. Amikor a béreket alig vagy helyenként csak részlegesen tudjuk kifizetni, illetve probléma a közvilágítás, a szemételhordás fedezetének előteremtése, akkor úgy gondolom, a kormányzatnak kell megfelelő lépéseket tenni annak érdekében, hogy ez a helyzet változzon. Rövidtávon természetesen megoldás az állami költségvetési források kiegyenlítése, de ez nem oldja meg az önkormányzatok májusi és júniusi alulfinanszírozásából származó hiánypótlásának kérdését. Hosszútávon viszont alapvetően arra kell törekednünk, hogy ne legyen olyan helyzet, amikor is az önkormányzat tervezett állami bevételeit az év közben drasztikusan csökkentik. Mindenképpen szükséges a stabil fiskális háttér megteremtése.
A másik kérdéskör az MKP mibenléte. Az MKP regionálisan erős párt és várhatóan erős is marad, hiszen az önkormányzatokban megfelelő szakértők dolgoznak, akik az elmúlt években számos helyen jelentős sikereket értek el. Alelnökként elsődleges feladatomnak azt tartom, hogy felmérjem a régióink, önkormányzatink helyzetét, állapotát, valamint azt, hogy a november 27-ei önkormányzati választásokon milyen jelöltjeink vállalják a megmérettetést és milyen megoldások mellett döntenek az MKP helyi szervezetei. Bízom abban, hogy az önkormányzati választásokon az MKP helyi szervezetei az adottságok és lehetőségek tükrében helyi közösségük képviseletére olyan személyiségeket indítanak, akik reális jövőképet jelentetnek meg az adott településen.
Ez azt jelenti, hogy végig kell járni az országot, és legalább azokra a helyekre el kell látogatni, ahol MKP-s polgármester van, illetve erős a párt képviselete a testületekben.
– Valóban végig kell látogatni az egyes régiókat, ahol az MKP-s polgármesterek és önkormányzati képviselőkkel egy olyan kölcsönös párbeszédet szeretnék folytatni, mely a valós politikai helyzeten kívül rámutat a hiányosságokra is. Természetesen az MKP által támogatott vagy független polgármesterek irányában is nyitottak vagyunk. Célunk, hogy az önkormányzati választásokat követően – a vázolt információk tükrében – szakmai háttértevékenységet tudjunk biztosítani, pl. a pályázati lehetőségekben, az általános érvényű rendeletek kidolgozásában vagy akár az önkormányzati stratégiák kidolgozása során.
Önkormányzati alelnökként mi a véleménye, a megyei képviselőkre milyen súlyt kell fektetnie a pártnak?
– Az MKP pillanatnyilag parlamenten kívüli párt, ezért – valamint a párt működési területe miatt is — a regionalizmusnak a párt tevékenységében hangsúlyosan kell megjelennie.
A regionalizmus alatt pedig nemcsak Európát, mint a régiók összességét kell megfogalmaznunk, hanem azt is, hogy az önkormányzatiság biztosítása elképzelhetetlen a másodfokú, tehát megyei önkormányzatok tevékenységének hangsúlyos megjelentetése nélkül. Megyei képviseletünk erős, ezért valószínűleg az elkövetkező években is biztosítani tudjuk, hogy a megyék által működtetett intézmények, pl. a kórházak, a középiskolák vagy a múzeumok a régió lakosságának igényeivel összhangban tudjanak tevékenykedni. A fenti okok miatt is egyértelmű, hogy a megyei képviselők számos, az emberek napi életét befolyásoló döntés hordozói, ezért elengedhetetlen, hogy az MKP képviselői hangsúlyos tevékenységén keresztül valós segítséget tudjunk nyújtani régiónk minden lakosa részére.
Térjünk vissza egy kicsit még a finanszírozáshoz. Ivan Mikloš tett egy ígéretet, hogy bizonyos mértékig kompenzálni fogják a költségvetési hiányt az önkormányzatoknál, de teljes mértékben biztosan nem. Pénzszerzési lehetősége így a községeknek a pályázatok, de ezek csak néhány területen tudják kiegészíteni a költségvetést, a működési kiadásokra nem fordíthatók. Ebben van némi tapasztalata, hiszen Csallóközcsütörtök polgármestereként jó néhány sikeres pályázaton van túl.
– A községben több sikeres pályázatot valósítunk, illetve valósítottunk meg. Csallóközcsütörtökben most az iskola tatarozása, valamint a községi csatornahálózat megépítése folyik, mindkét esetben EU-s forrásból. Mint már említettem a bevétel elsősorban a működésre szánt keretből hiányzik, más kérdés a beruházási költségekkel kapcsolatos önrészek és járulékos költségek fedezetének biztosítsa. Az EU-s pályázatok gyakorlatilag kizárólag beruházási források, tehát ezen keresztül nem lehet működési költségek fedezését biztosítani. Az önkormányzatok költségvetését is két részre kell bontanunk. Az egyik a működési költségek része, melyet kizárólag nullszaldós vagy plusszos mérlegtervvel lehet készíteni, és pont ezért van hihetetlen mértékű rizikó abban, ha év közben előrejelzés nélkül csökken az állami finanszírozás tervezett összege. A másik költségvetési rész a beruházásokkal foglalkozik. A beruházásokat sem lehet bevételi hiánnyal tervezni, itt viszont az esetleges nyertes pályázatok esetében lehetősége nyílik az önkormányzatoknak az év folyamán, pl. hitellel áthidalni az esetleges hiányt. Más kérdés, hogy a bevételeinek kiesése csökkenti az önkormányzatok raitingjét, azaz egy esetleges hitel magas kamatlábon kerül kihelyezésre és így hosszútávon többe kerül. A pénzügyminiszter által tett ígéretet pozitívan is felfoghatjuk, de csak abban az esetben, ha úgy tekintünk rá, mint egy első lépésre az önkormányzatok alulfinanszírozásának megszüntetésében. Egy egyszeri „kisegítőcsomag” csak az idei év alapjáratának finanszírozását oldhatja meg, de ezt is csak akkor, ha megfelelő mértékű lesz. Nézetem szerint a jövő évi tervezésnél viszont figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy az alulfinanszírozás nem ad lehetőséget beruházási pályázatok előkészítésére, ami az ország gazdaságát is negatívan érintheti.
Neszmér Csilla interjúja
