Gágyor József, pedagógus, helytörténész egy a hontalanság éveiben íródott levél alapján töprengett el azon, hogy milyen lelki állapotok is uralkodhattak Tallós lakossága szellemében. A falu keletkezéséről, a 15. század végétől vannak feljegyzések a lakosság gyarapodását illetően, s a bitorló törökök s Habsburgok idején mégis szenvedve, ugyan de túlélték a nyomást. A betörő németek, a katonák elszállásolását, és számtalan természeti csapást is túléltek, s akadtak köztük oly nemes kurucok, mint Koncz Márton, egy tallósi molnárgazda, akit kivégeztek. A kolerajárvány jócskán megtizedelte a lakosságot, s pestis sújtott még a 18. század elején is. A nélkülözésben felnevelt gyermekek száma minduntalan csökkent, s az élőkben reszketett a lélek. Az 1848-49-es szabadságharc idején kifosztották őket a császári csapatok, s az sem segített rajtuk, hogy 1866-ban hatalmas tűzvész negyedelte meg a falut. A béke arany korszakára várva írta meg Tallós falujának történetét a kitelepítés éveiről Gágyor József.
Tallós Község Önkormányzata által kiadott könyv bemutatójára június végén került sor a helyi Csemadok szervezésében.
A könyvet Horváth Anita, az iskola igazgatónője mutatta be. Hagonyi Ilona szervezésében a könyvből részleteket olvastak fel a kitelepítettek hozzátartozói.
A könyvet kiadta: Tallós Község Önkormányzata, terjedelme: 368 oldal, keménytáblás.
