A Közép-európai Kezdeményezés (KEK) elnökséghez kapcsolódó események sora kedden, január 22-én a nemzeti koordinátorok ülésével kezdődött meg. Az elnökségi évet Németh Zsolt nyitotta meg. Szlovákia is tagja a KEK-nek, melynek elnökségét 2013-ban Magyarország vette át.
Közép-európai évnek nyilvánították 2013-at a magyar külpolitikában, hiszen az ország egyidejűleg tölti be a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) és a visegrádi csoport (V4) elnöki tisztét.
A KEK élén 2013 elejétől, a V4-csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) élén pedig 2013 közepétől egy évig áll Magyarország. A Külügyminisztérium korábban közölte: a KEK elnökségi naptárában mintegy huszonöt rendezvény szerepel, ezek közül a második félévben rendezendők egyúttal a V4-hez is kötődnek.
A hivatalos megnyitót, egyúttal a tagállamok nemzeti koordinátorainak idei első ülését kedden rendezték meg Budapesten. A nemzeti koordinátorok legközelebb áprilisban Londonban, majd júniusban Bécsben, októberben Triesztben, végül november végén-december elején ismét Budapesten üléseznek.
Több nagyszabású rendezvényt tartanak
Az elnökség keretében februárban nemzetközi konferenciát szerveznek Közép-Európáról a Magyar Külügyi Intézetben, márciusban pedig a multikulturalizmusról tartanak workshopot a KEK-országokból érkező egyetemi hallgatóknak. Áprilisban miniszteri találkozót rendeznek a környezetbarát növekedésről és a vidékfejlesztésről. Ugyancsak áprilisban lesz egy workshop a válságkezelésről és a politikai reformokról a kelet-közép-európai régióval kapcsolatban, májusban pedig a turizmus kérdéseiről egyeztetnek a térség szakértői.
Szeptemberben Közép-Európa növekedési lehetőségeiről lesz szó egy újabb miniszteri találkozón. Szintén szeptemberben üzleti fórumot szerveznek nagyvállalatok vezetőinek, hogy előmozdítsák az üzleti együttműködést a térségben.
Októberben a Rio+20 globális akciótervről és a víz témájában tervezett ENSZ-konferenciáról tanácskoznak a KEK-delegációk. Ősszel vitatják meg az egészségügyi ellátórendszerek modernizációjának lehetőségeit a térségben. Novemberben nemzetközi konferenciát rendeznek az első világháborúról, decemberben pedig a hatékony közigazgatásról tartanak workshopot.
Az év végén Magyarország átadja a KEK-elnökséggel járó feladatokat Ausztriának.
A KEK megalakulásának előzménye az az 1989-es olasz-osztrák-magyar-jugoszláv együttműködés, amelyet Olaszország kezdeményezett a szorosabb gazdasági, tudományos és kulturális kooperáció kialakításáért.
A szervezetnek ma 18 ország a tagja: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna.
A KEK tagállamai közül kilenc tagja az Európai Uniónak, Horvátország pedig rövidesen hivatalosan csatlakozik az unióhoz.
Németh Zsolt: az erős régiók segíthetnek a válságkezelésben
Az elnökségi évet Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára nyitotta meg a szervezet nemzeti koordinátorainak ülésén.
Az államtitkár kiemelte: a magyar elnökség célja, hogy szorosabbra fűzze a gazdasági kapcsolatokat Közép-Európában, közös álláspontot alakítsanak ki uniós ügyekben, és növeljék a KEK láthatóságát a világban. Fontos, hogy minél jobban kihasználják a térség előnyeit: a jól képzett munkaerőt és a mezőgazdasági kapacitásokat – mutatott rá. Hozzáfűzte, Közép-Európa geopolitikai elhelyezkedése révén alkalmas arra, hogy a növekedés forrása legyen, és hozzájáruljon az egész európai kontinens stabilitásához, társadalmi és gazdasági jólétéhez.
Arra is kitért, hogy a fejlődésből senkit sem hagyhatnak ki, így azokat az országokat sem, amelyek még nem tagjai az Európai Uniónak.
Németh Zsolt megjegyezte, Magyarország örömmel veszi át „a legnagyobb és legrégebbi regionális szervezet” elnökségét, és mindent megtesz azért, hogy megújítsa és intenzívebbé tegye a KEK munkáját.
Giorgio Rosso Cicogna KEK-főtitkár hangsúlyozta, hogy a KEK működése valódi sikertörténet, hiszen forrásaiból rengeteg program megvalósítását támogatták már. A KEK egyedülállósága éppen abban rejlik, hogy konkrét célok, projektek megvalósítását segíti – közölte.
A KEK erős szervezet, amely 18 európai országot fog össze – magyarázta. Hozzáfűzte, hasonló értékeket vall, mint az EU, és ugyanazt szeretné elérni, mint az unió EU 2020 versenyképességi stratégiája: fenntartható növekedést.
A szervezet célja, hogy még hatékonyabbá tegye a tagjai közötti együttműködést. Magyarország már a kezdetektől tagja a szervezetnek, mindig is aktívan segítette a munkáját, és remélhetőleg a magyar elnökség sikeres és eredményes lesz – mondta.
Grazyna Maria Bernatowicz lengyel külügyi helyettes államtitkár a visegrádi együttműködést (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, V4) képviselte az eseményen, mivel jelenleg országa tölti be a V4 elnöki posztját. Emlékeztetett arra: kezdetben az EU- és a NATO-csatlakozás volt a fő célja a térség országainak, a V4 is azért jött létre, hogy az együttműködésben részt vevő államok integrációját segítse. Később olyan hatékony együttműködéssé vált, amely más területeken is sikeres – idézte fel. Hozzátette, jelenleg az egyik legfontosabb feladata, hogy a tagjai közös álláspontot alakítsanak ki az EU következő többéves (2014-2020) költségvetési keretének megvitatásában.
MTI nyomán Felvidék.ma
