Március 19-22 között Duray Miklós a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vendége volt Kolozsvárott, több társadalmi eseményen vett részt.
Kolozsvári programjáról, élményeiről kérdeztük őt.
„A meghívást a Sapientia egyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem közötti szoros kapcsolatnak köszönhetem, és nagy örömmel utaztam a kincses városba”, mondta portálunknak Duray Miklós, aki 2010-től a Nyugat-magyarországi Egyetem címzetes egyetemi docense, és hozzátette: „A kolozsvári látogatás alkalmából dr. Bodó Barnának és dr.Somai Józsefnek, régi kedves barátaimnak kíséretében a város több magyar intézményébe is ellátogathattam. Mindkettőjükkel a kilencvenes évek elejétől számos közös ügy kapcsol össze. Bodó Barnával a Kárpát-medencei Népcsoportok Fórumában dolgoztunk együtt, és örülök, hogy most a civil társadalom, a szórvány témában újra kapcsolatba kerültünk. Somai Józseffel emlékezetes közös élményünk a Nyárád menti szülőfalujában, Hármasfalu -Szentistvánban tartott István-napi ünnepségek 1994-ben, ahol ő a vendéglátó volt, én pedig az ünnepi szónok.”
Március 20-án a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári Természettudományi és Művészeti Kara dékánjának, Tonk Mártonnak a meghívására, „Nyelvhasználati és gondolkodási problémák a magyar nemzetpolitikában” címmel előadást tartott az egyetem új épületében, melyen az egyetem diákjai valamint a téma iránt érdeklődő kolozsváriak vettek részt. A rendezvény házigazdája Dr. Szenkovics Dezső kari főtitkár volt.
Előző nap este a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének szervezésében, az Erdélyi Civil Akadémia rendezvénysorozat égisze alatt kerekasztal beszélgetésre került sor a kolozsvári Bocskai Házban, a Sapientia központi épületében. A beszélgetést Dr. Bodó Barna, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense vezette, és Dr. Duray Miklós mellett résztvevője volt még Dr. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke személyében, Délvidékről pedig Dr. Zsoldos Ferenc, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács alelnöke. A határon túli magyar közösségek és a kettős állampolgárság kérdését járták körbe a mintegy másfél órás program keretében. „A kettős állampolgárság érvényesítése a magyarok által lakott területeken mindenütt az adott állam politikai viszonyaitól és törvényes szabályozásától függ, ilyen szempontból a legrosszabb a helyzet Szlovákiában. Érdekes volt számomra Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke által kifejtett vélemény, amivel teljes mértékben egyetértek: A magyar állampolgárság könnyített felvétele ott, ahol már előrehaladott az asszimiláció, pozitív hatást gyakorol olyanok körében is, akik esetleg már elfordultak a magyar nemzettől, az állampolgárság felvétele egyben a nemzettel való kapcsolat újraépítését jelenti. Probléma ott jelentkezhet, ha a tömbben élők körében az elvándorlásra ösztönöz az EU-s állampolgárság megszerzése”, így reagált portálunknak a beszélgetés után Duray Miklós.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság kolozsvári székházában Somai József, a társaság alapítója, tiszteletbeli elnöke volt a vendéglátó, és a látogatást sikerült összekötni a budapesti székhelyű Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-medencei fejlesztési fórumsorozatának soros kolozsvári eseményével. (A fórumsorozat nyitó konferenciája Komáromban volt ez év február 18-án, a Szövetség a Közös Célokért társulás szervezésében.) A Romániai Magyar Közgazdász Társaság 24 évvel ezelőtt alakult, mára saját székházuk van, a szervező munkát fiatal közgazdászok vették át, akik a magyar közéletben rangot vívtak ki maguknak. A Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság az erdélyiek biztatására bontott zászlót öt évvel ezelőtt, és a szakmai kapcsolat a két szervezet közt egyre szorosabb. A látogatás idején éppen az RMKT ifjúsági frakciója, az ún. RIF Egyesület szervezésében a fiatal közgazdászok és vállalkozók találkozójának előkészületei zajlottak, amelyet Sepsiszentgyörgyben március 21-23 közt tartottak, és tegyük hozzá, a találkozónak felvidéki résztvevője is volt.
Duray Miklós a kolozsvári élményeit így összegezte: „Tíz év is eltelt azóta, hogy legutóbb Kolozsvárt jártam átutazóban, azt is elmondhatom, hogy a hatvanas-hetvenes években gyakrabban megfordultam ott, mint mostanában, és nagyon jó barátokra tettem szert. Bármennyire megváltozott a város hangulata, még mindig jól ismerem Kolozsvárt. Nagyszerű érzés volt a patinás Bocskai Házat és a 21. századi követelményeknek megfelelő új kari épületeket látni. A vendéglátóimnak őszinte elismerésemet fejeztem ki. Tudjuk, az egyetem alapításának előkészületei még a kilencvenes években kezdődtek, és 2002-ben indult az oktatás Kolozsvárott, a belvárosi Bocskai Házban, majd rövid időn belül Csíkszeredában, Marosvásárhelyen is. Tonk Márton dékánnal majd Szenkovics Dezső kari titkárral most hosszasan beszélgettünk a kolozsvári művészeti szakirányzatok kínálta lehetőségekről, és arra a következtetésre jutottunk, hogy az intézmény ideális hely lenne felvidéki (és akár magyarországi, kárpátaljai, délvidéki) fiataloknak is, például a filmművészeti, fotóművészeti és média-képzés iránt érdeklődőknek. Tonk Márton szerint az egyetemek közti – sokszor formális, csak az ünnepi alkalmakra korlátozódó – találkozási lehetőségeken túl a napi oktatói munkát, mindennapos egyetemi életet is jobban össze kellene hangolni a Kárpát-medencei magyar felsőoktatási intézmények közt, és erről a magyar kormány illetékeseivel is szót váltottak már. Azzal váltunk el, hogy az április 10-12 közötti egyetemi Nyílt Napok jó alkalmat teremtenének arra, hogy felvidéki fiatalok is megismerkedjenek a Sapientia kolozsvári művészeti karának életével, munkatársaimmal azon leszünk, hogy a kapcsolatot tartalommal töltsük meg”, zárta beszámolóját Duray Miklós.
A Sapientia EMTE kolozsvári karán működő Filmművészet, fotóművészet, média szakkal kapcsolatos információk a kari honlapon elérhetők: http://kv.sapientia.ro/hu/alapkepzes/filmmuveszet-fotomuveszet-media-szak.
Emellett a szaknak külön honlapja is működik: http://film.sapientia.ro/hu/.
Az eseményről készült képek megtekinthetők a képgalériánkban.
pog, Felvidék.ma
