A Nána és Párkány településekhez tartozó dombos részt nevezik Hegyfaroknak, ahol egykori elődeink borosgazdái az év nagy részét szőlő- és gabonaműveléssel töltötték. A hozzá tartozó erdőrész pedig a gombázás, fakitermelés fontos területe volt.
Elődeink minden munkára alkalmas területet szakrális jelekkel jelöltek hálaadás céljából, faképekkel, de főleg kereszttel. A kereszt életük mindennapi hálaadásának, hitvallásának legfontosabb eszköze volt.
A fából készült jelképek az évtizedek folyamán, s a generációváltások által nagyrészt eltűntek, míg a kőkeresztek mára már a legtöbb helyen igen romos állapotban, benőtt gyomerdőkben még fellelhetők.
(Fotó: Horváth Ernő/Felvidék.ma)
Ritkábban esik meg, hogy manapság valaki az árván hagyott szakrális közösségi emlékjeleket valami belső és felső sugallatra rendbe teszi.
Így volt ez a Hegyfarok párkányi és nánai részét elválasztó útnál, ahol egy évvel ezelőtt a nánai Kohút Mihály fiával együtt elhatározta, hogy amennyire lehet, rendbe teszik a több mint háromméteres kőkeresztet, és kitisztítják a környékét.
Idén már a Nánai Községi Hivatal is segített a terület hozzáférhetővé tételében és egy szabadtéri oltár felállításában.
(Fotó: Horváth Ernő/Felvidék.ma)
A Szent Kereszt felmagasztalásáról a hívő emberek is keveset tudnak. Az ünnepről talán a legfontosabb tudnivaló:
„A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe 335. szeptember 13-ára nyúlik vissza, amikor Jeruzsálemben felszentelték a bazilikát, amelyet Nagy Konstantin császár emeltetett Krisztus sírja fölé. A Szent Keresztet Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona találta meg Jeruzsálemben. A Keresztet szeptember 14-én ünnepélyesen felmutatták az összegyűlt népnek. Innen az elnevezés: Szent Kereszt felmagasztalása” – írta a Magyar Kurír katolikus hírportál.
Az ünnep délutánján mintegy ötven-hatvan ember érkezett a két kilométernyire lévő Hegyfarokra busszal, autóval, majd kereszttel és templomi zászlóval, énekelve vonult a helyszínre.
(Fotó: Horváth Ernő/Felvidék.ma)
A misét Magyar Károly párkányi esperes, és a nyáron Nánáról Nagycéténybe helyezett Hegyi Péter káplán celebrálta. A káplán prédikációjában elmondta, hogy egy nép, nemzet életében milyen fontos és nagy jelentőségű a zászló tisztelete, s hogy iránytű számunkra a kereszt, mely a földi lét utáni örökkévalóság felé mutat. Mindketten rámutattak arra, hogy a kereszt tegye tudatossá bennünk, mit vállalt értünk Jézus, s milyen úton kell haladnia minden kereszténynek.
Kedves színfoltja volt az ünnepi misének a kis ministránsok éneke, akik magyarul és latinul ifjúsági dalokat énekeltek, Dorna Mónika tanítónő vezetésével.
A misét Hajtman Borbála pedagógus, kántor kísérte szintetizátoron.
A szentmise után a nánai hívők által készített szeretetvendégségre került sor a helyszínen.
(Fotó: Horváth Ernő/Felvidék.ma)
Az egyház minden évben megüli a Szent Kereszt felemelésének és felmagasztalásának ünnepét. Felemeli a Keresztet, hogy rátekintve tudatosítsuk, mit vállalt értünk Jézus, és milyen úton kell haladnia a keresztény embernek.
