Szlovákia rendelkezik gázzal, melyet nem kell Oroszországtól vagy az Egyesült Államoktól vásárolnia. Ez a biometán, amelyet hulladékból állítanak elő, és megfelelő kezelés után ugyanazon a hálózaton áramolhat, mint a hagyományos földgáz, amelyet évtizedek óta külföldről importálunk.
Szakértők szerint akár a szlovákiai gázszükséglet jelentős részét is biztosíthatná. Az adatok alapján 2024-ben az Európai Unióban összesen 19 milliárd köbméter biogázt állítottak elő, s ebből a biometán önmagában körülbelül 4,3 milliárd köbmétert tett ki. A biogáz az EU földgázfogyasztásának körülbelül hat százalékát, a biometán pedig megközelítőleg 1,3 százalékát fedezi.
A Szlovákiában előállított mennyiség lényegesen elmarad ettől. A Szlovák Biogáz Szövetség adatai szerint jelenleg évente körülbelül 24 millió köbméter biometánt termelnek, ami a szlovák gázfogyasztás 0,5 százalékát fedezi. Szlovákiában körülbelül 100 biogázállomás található, de ezek többsége jelenleg főként villamosenergia- és hőtermelésre használja a biogázt, nem pedig a gázhálózat alapanyagának előállítására.
A Nemzeti energia- és klímaterv lényegesen gyorsabb fejlődést irányoz elő, mely szerint Szlovákia 2030-ra évi több mint 200 millió köbméter biometánt fog előállítani, egy ambiciózusabb forgatókönyv szerint pedig akár 300 millió köbmétert. A jelenlegi hazai gázfogyasztásnak ez körülbelül a négy-hat százalékát fedezné.
Dávid Kančo, a szövetség főtitkára bízik abban, hogy sikeresen elérik a 2030-ra kitűzött 200 millió köbméteres országos célt.
A biogáz szerves anyagok, biológiai hulladékok oxigéntől elzárt környezetben, baktériumok segítségével történő lebomlásával keletkezik. Ez lehet trágya, mezőgazdasági, élelmiszer- vagy konyhai biohulladék, amit a biogázállomáson nagy tartályokba zárnak, ahol a mikroorganizmusok lebontják. Az eredmény egy metánban gazdag nyersanyag. Ha megtisztítják a szén-dioxidtól, kéntől és egyéb szennyeződésektől, biometán keletkezik. Ez már hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a földgáz, ezért beáramoltatható a gázhálózatba, vagy felhasználható az iparban, fűtőművekben, illetve a közlekedésben.
Az így kezelt gáz hasonló módon felhasználható, mint a hagyományos földgáz, és a már meglévő gázvezetékeken áramolhat és tárolható is. Ez segítheti az energiaszektort azokban az időszakokban, amikor nagyobb a fogyasztás, vagy amikor más források nem elegendőek, miközben csökkenti a behozataltól való függőséget is.
„Szlovákia jelentős potenciállal rendelkezik a biometán előállítása terén, főként a meglévő biogázállomásoknak, a mezőgazdasági maradványoknak, a biológiailag lebomló hulladéknak, a gazdasági állatok ürülékének és a fejlett gázinfrastruktúrának köszönhetően. Körülbelül évi 500 millió köbméter biometán előállítására lenne lehetőség” – közölte Richard Kvasňovský, a Szlovák Gáz- és Kőolajszövetség ügyvezető igazgatója, aki szerint a biometán előállítására vonatkozó legoptimistább becslés Szlovákiában akár évi 962 millió köbméter is lehet.
Az SPP adatai szerint Szlovákia 2025-ben közel 49 terawattóra földgázt fogyasztott. Ez nagyjából ötmilliárd köbméter gázt jelent. Ha a biometán valóban ennek a fogyasztásnak az ötödét helyettesítené, az évente körülbelül egymilliárd köbméter gázt jelentene.
Óvatosabb becslések szerint is teljes kihasználás esetén a reális felső határ a földgázfogyasztás nyolc százaléka (körülbelül 350 millió köbméter). Ennek a maximális mennyiségnek az elérése azonban egy hosszú távú és rendkívül ambiciózus cél, amely nagyon komoly beruházásokat igényel az ágazattól. A Szlovák Biogáz Szövetség szerint a reális potenciál a földgázfogyasztás nyolc-tíz százaléka körül mozog. Az elméleti felső határ magasabb, 12 százalék körül van, ami évi 500 millió köbméter biometánt jelentene.
Az is fontos szempont, hogy miként alakul maga a gázfogyasztás. A szövetség szerint a gazdasági tárca a következő három-öt évben a szlovákiai földgázfogyasztás stagnálását vagy enyhe csökkenését feltételezi, évi mintegy 4,3 milliárd köbméteres előrejelzéssel. Ilyen fogyasztással a reális potenciál kiaknázása azt jelentené, hogy a hazai előállítású biometán évente körülbelül 350-430 millió köbméter földgázt helyettesíthetne.
Jelenleg csak néhány létesítmény termel biometánt Szlovákiában. A szövetség térképén összesen öt biometán-állomás szerepel, melyek Zsitvaújfalun, Osgyán közelében, Jolsván, Nagybirócon és Horócon találhatók.
Horóc kapta az idén a legtöbb figyelmet, ahol az eredeti biogázállomást a korszerűsítés során biometán-állomássá alakították át, és az üzemeltető szerint jelenleg a maga nemében ez a legnagyobb a volt Csehszlovákia területén. Kvasňovský szerint 2027 végéig további 17 állomással bővülhetnek.
Az állomások azonban különböznek egymástól. A legtöbb szlovákiai létesítmény még mindig hagyományos mezőgazdasági biogázállomás, amely főként trágyából, növényi maradványokból vagy kifejezetten erre a célra termesztett növényekből állít elő biogázt, majd annak elégetésével áramot és hőt termel. A másik típus a hulladékbiogáz-állomás, amely inkább az élelmiszeriparból, üzletláncokból, éttermekből vagy kommunális hulladékból származó biológiailag lebomló hulladék feldolgozására épül. A harmadik csoportba a biometán-állomások tartoznak, ahol miután a biogázból eltávolítják a szén-dioxidot, ként és egyéb szennyeződéseket, s a minősége megegyezik a földgázéval, a gázhálózatba táplálják.
Horóc példája jól mutatja, merre mozdulhat el az ágazat egy része.
Az ottani állomást 2010-ben építették, és fokozatosan három megawatt villamosenergia-termelésre növelték. A biogázból történő villamosenergia-termelés támogatása tizenöt évének lejárta után azonban az üzemeltető új működési modellt keresett. A megoldás a biometán-állomássá való átépítés volt. Ahelyett, hogy a biogázt főként villamosenergia- és hőtermelésre használnák, kezelés után a gázvezetékbe pumpálják.
Napjainkban a biometán legnagyobb hátránya az ára. Egy biogázállomás átalakítása, a gáz tisztítása és a hálózatra való csatlakozás anyagi szempontból nagyon igényes beruházás, ezért maguk a termelési költségek jelenleg magasabbak, mint a fosszilis gáz kitermelése és importja.
A Szlovák Biogáz Szövetség szerint azonban ez még nem ok a biometán hasznosításának elvetésére.
Fő értéke nem a termelési költségekben, hanem a gáz kedvezőbb kibocsátási, azaz karbonlábnyomában rejlik. Pontosan ez a különbség a megawattóránkénti árak szokásos összehasonlításához képest. A fosszilis gáz ugyan olcsóbb a piacon, de nem oldja meg a kibocsátás, az importfüggőség vagy a hulladék hasznosításának problémáját. A biometánnak abban is rejlik az értéke, hogy származási tanúsítványok kiállítására használják, amelyekre a vállalatoknak szükségük van karbonlábnyomuk csökkentéséhez. Az ilyen típusú gázra nagy a kereslet a piacon.
„Az összehasonlításnál azonban figyelembe kell venni a szén-dioxid-kvóta árát és az alternatív dekarbonizációs megoldások beruházási költségeit is. A biometán nagyon hatékony lehet a távhőellátásban. Teljesen elegyedik a földgázzal és kiváltja azt, használható a meglévő kazánokban és kogenerációs egységekben, és nem igényli a fűtési technológiák cseréjét – megfelelő a már kiépített gáz- és fűtési infrastruktúrához” – állapította meg Kvasňovský.
Kulcsfontosságú szempont lesz továbbá, hogy ki profitál a legtöbbet a fejlesztéséből.
Kančo ugyanis felhívta a figyelmet arra is, hogy rendszerszintű támogatás nélkül a hazai termelés „zöldhaszna” külföldre kerülhet. „A tanúsítványokat egyszerűen külföldön fogják eladni annak, aki a legmagasabb ajánlatot teszi, és így a hazai termelésünk nyeresége külföldre áramlik” – mondta. Szerinte a megoldást a Csehországban indított biometán-aukciók jelenthetik.
A háztartások szempontjából a biometán használata nem jelent lényeges változást. A hálózatba való bejuttatás után ugyanis földgázzal elegyítik. A Szlovák Biogáz Szövetség szerint az iparág fejlesztésének költségeit ma elsősorban az állami támogatásokból és a származási tanúsítványok értékesítéséből származó bevételek viselik, nem közvetlenül a végfelhasználó. Az átlagos vásárló számára tehát nem jelent azonnali árkedvezményt, inkább a piaci ingadozások elleni biztosítékot.
Szerinte az átlagfogyasztó számára a hazai biometán fő előnye az energiabiztonságban rejlik. A hazai hulladékgáz nem annyira érzékeny a geopolitikára, az ellátási kiesésekre vagy a világpiaci ársokkokra. És van egy másik előnye is, amelyre a Szlovák Biogáz Szövetség is rámutat. Ez egy hazai alapanyagokból előállított megújuló energia, amely nyáron termelhető és télire tárolható – akárcsak a földgáz.
NZS/Felvidék.ma/Pravda.sk
