Teljes történeti hűséggel újult meg a Budavári Palota Szent István-terme. A díszes belső tér augusztus 20-tól a hónap végéig ingyenesen látogatható.
„Több mint hét évtizedes civilizációs szakadás után ismét kézzelfogható valóságában találkozhatunk múltunk egyedülálló értékével, amelyet most visszaadhatunk az embereknek” – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán a helyszínen. A terem megnyitását egy kapcsolódó kiállítás kíséri.
Gulyás Gergely kitért arra, hogy jól halad a Vár történeti rekonstrukciója, ezt a Palotanegyed régi fényüket eddig visszanyert épületei, a Várkert Bazár, a Főőrség és a Lovarda épülete vagy a Karmelita kolostor is bizonyította.

Az újjászületett Szent István-terem a Budavári Palotában a sajtónyilvános bejárás napján, 2021. augusztus 18-án. Teljes történeti hűséggel újult meg a Szent István-terem; a díszes belső tér augusztus 20-tól a hónap végéig ingyenesen látogatható. Az anno a párizsi világkiállításon díjakat nyert terem korhű mását sikerült felépíteni a Nemzeti Hauszmann Program keretében, a virágzó magyar iparművészet segítségével.
MTI/Balogh Zoltán
Mint felidézte, a Szent István-terem elkészítésében annak idején a magyar iparművészet legnagyobb alakjai – Zsolnay, Thék, a Haas Fülöp és Fiai vállalat vagy a Neuschlosz testvérek – vettek részt, és most egy elkötelezett csapat hatalmas munkával tudta újraalkotni az egykori berendezést.

Az újjászületett Szent István-terem a Budavári Palotában 2021. augusztus 12-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Az államalapító Szent István királyról elnevezett terem a magyar iparművészet kiemelkedő teljesítménye volt a 19-20. század fordulóján. A dualizmus korának meghatározó magyar építésze, Hauszmann Alajos a magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg a termet, melynek berendezése 1900-ban a párizsi világkiállításon elnyerte a zsűri nagydíját.
1916 decemberében IV. Károly, az utolsó magyar király megkoronázására innen indult a Szent Korona a Mátyás-templomba.

Az újjászületett Szent István-teremhez kapcsolódó installáció, Havadtőy Sámuel világhírű képzőművész alkotása a Budavári Palotában 2021. augusztus 12-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
A Szent István-teremhez egy különleges kiállításon keresztül vezet az út a Budavári Palota déli összekötő szárnyának első emeletén. A Szent István-terem – A Budavári Palota csodája című tárlat kurátora Gulyás Gábor esztéta, a teremhez kapcsolódó installációt Havadtőy Sámuel képzőművész alkotta meg.
Havadtőy Sámuel világhírű képzőművész kifejezetten erre a helyszínre alkotta meg azt a tíz kapura épülő installációt, amely Szent István király Imre herceghez írt intelmeinek csaknem ezeréves szövegén alapul. Az alkotás része egy kisfilm is, amelyben a magyar kulturális élet ikonjai szintén a mű tíz fejezetéből mondanak el egy-egy hozzájuk közel álló mondatot.

Az újjászületett Szent István-teremhez vezető, A Szent István-terem – A Budavári Palota csodája című tárlat részlete a sajtónyilvános bejárás napján a Budavári Palota déli összekötő szárnyának első emeletén, 2021. augusztus 18-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
„Az ajtók használata vallási szimbólum, színük, a kék egyházi szín, megalkotásuknál a legjobb magyar ékszerészek, bronzöntők, asztalosok segítségét vettem igénybe” – mondta Havadtőy Sámuel.
(MTI/Felvidék.ma)