A keresztény hit központjaira és a missziós lelkületre egyaránt szükség van a mai világban – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az ökumenikus imahét megnyitóján vasárnap este Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban.
A bíboros kiemelte: Krisztus az egész emberiség megváltója, örömhíre minden népnek szól.„Ma, amikor úgy érezzük, kultúránk mély válságon megy keresztül, szükség van az elmélyült tudás, a keresztény ismeretek és a hit olyan központjaira, amilyenek a középkorban a kolostorok voltak. De szükség van bátorságra és missziós lelkületre is, hogy egészen más szokásokat, kultúrát képviselő emberekhez is elmenjünk és meghirdessük számukra Krisztus szabadító örömhírét” – fogalmazott Erdő Péter.
Kitért arra is: a hiteles tanúságtételhez a mai világban különösen fontos, hogy a keresztények láthatóan, érzékelhetően egységben legyenek egymással.
Hozzátette: az ökumenikus párbeszéd során sok teológiai kérdés felmerült már, de fontos mérlegelni, hogy kinek mit jelent pontosan az az egység, amire törekszünk. A bíboros reményét fejezte ki, hogy a keresztény közösségek, egyházak ebben a tekintetben is egyre világosabb jelek lesznek az emberiség számára.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az ökumenikus imahét megnyitóján a Deák téri evangélikus templomban 2022. január 16-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke igehirdetésében arról beszélt: a valódi közös imádság rámutat a mi örömteli kiszolgáltatottságunkra. „Arra, hogy Isten akarata, Isten üzenete nélkül nem használ nekünk, ha nagy a társadalmi elfogadottságunk, ha erősödik az intézményrendszerünk, ha látszólag minden rendben. Mert rendben csak akkor lehetnek és lesznek a dolgok, ha Isten szól és azt mi együtt meghalljuk” – mondta a református püspök.
Balog Zoltán, aki néhány napja tért haza szíriai útjáról, elmondta: az országban, amelyet kivéreztetett a háború, már látszanak az újrakezdés jelei. Házakat, templomokat építenek újjá, üzleteket nyitnak meg. De a valóságos újrakezdéshez több és más kell. Nemcsak azért, mert ami újjáépül, azt bármikor lerombolhatják, hanem azért is, mert az élni akarás önmagában nem erény és nem is garancia. Élni akarni lehet a másik rovására is – tette hozzá.
Együtt kell és együtt lehet imádkozni az élet megújulásáért. Ott, Szíriában, Libanonban és itt, Magyarországon, a Kárpát-medencében is. Az üldözött keresztény közösségeknek ez magától értetődőbb, mert a közös szenvedés, a megpróbáltatások összehozzák a keresztényeket – hangoztatta.
Magyarországon egy kicsit mintha nehezebb lenne, mert szabadon szolgálhatunk, az iskolákban keresztény hitre taníthatunk majdnem egymillió gyermeket, a templomaink megújulnak, tavaly szeptemberben, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson több százezren töltötték meg Budapest utcáit és tereit a hívő emberek, akik Krisztussal és egymással akartak találkozni – sorolta a református püspök.
„Szabadon lehetünk Krisztus követői, és ha vannak is sötét felhők, ha vannak is, akik újra vissza akarják szorítani a keresztény hitet a templomok és a családi otthonok négy fala közé, Magyarországon mégis szabad és jó kereszténynek és keresztyénnek lenni” – mondta.
Hozzátette: ugyanakkor ezért nehezebb is, hogy ne a másik keresztény rovására akarjuk erősíteni hitünket, közösségeinket, hanem együtt.
Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az ökumenikus imahét megnyitóján a Deák téri evangélikus templomban 2022. január 16-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Felidézte: jó volt együtt megszólalni karácsony előtt a házasság szentségéért, és fontosnak nevezte a minden év februárjában megrendezett, szintén ökumenikus házasság hete programsorozatot is.
Balog Zoltán szólt arról is: van, amire csak akkor válaszol Isten, ha együtt kérjük és kérdezzük. „Ha együtt kérdezzük, mit tehetünk mi, magyar keresztények” a nemzetért, az országért. Hogy és hogyan szólhatunk úgy a családok mellett, hogy Isten teremtési rendjéről nem hallgatunk, de az igazságot szeretetben mondjuk” – fejtette ki.
A résztvevők az istentisztelet végén közösen imádkoztak az üldözött keresztényekért, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) közös programsorozatának kezdőnapja ugyanis 2018-tól egyben az üldözött keresztényekért imádkozás vasárnapja is.
A liturgiai szolgálatban részt vettek a MEÖT tagegyházainak vezetői. A szertartáson jelen volt – mások mellett – Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, Novák Katalin államfőjelölt, Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Vejkey Imre kereszténydemokrata országgyűlési képviselő.
Az ökumenikus imahetet 1908 óta rendezik meg, az eseményen először csak az anglikán és a katolikus egyház tagjai vettek részt, és csak az egyesült államokbeli Graymoorban tartották meg. A program Magyarországon mintegy három évtizedes hagyományra tekint vissza.
(MTI)
