Arkadiusz Adamczyk lengyel történész és politológus kötete jelentős előrelépést jelent az Esterházy János gróffal kapcsolatos eddigi publikációk sorában.
Arkadiusz Adamczyk a politológia eszköztárát felhasználva térképezi fel és elemezni a mártír gróf teljes politikai pályafutását és karrierjét. A könyve 2019-ben jelent meg lengyel nyelven, a lengyel Szejm 2022-ben kiadta az angol változatot is. 2023-ban pedig Budapesten az Országház Könyvkiadó megjelentette a magyar fordítást.
A publikáció, miközben elénk tárja egy hiteles és keresztyén politikus portréját, megismerhetjük az annak hátterét adó csehszlovákiai, illetve szlovák köztársasági politika mozgatórugóit, Esterházynak a felvidéki magyarság érdekei védelmében kifejtett tevékenységét is. S mindeközben a grófot igazi humánus embernek, gyakorlatias politikusnak mutatja be, aki vállalását egy szinte lehetetlenül nehéz történelmi helyzetben próbálja teljesíteni.
A könyvhöz előszót írt Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának az elnöke. Kifejti, hogy a kép, amelyet Arkadiusz Adamczyk fest Esterházyról, egy két lábbal a földön járó, tájékozott, a korabeli európai elittel és a közemberrel egyaránt remekül kommunikáló, gyakorlatias, sőt dörzsölt politikus portréja egy szinte lehetetlenül nehéz történelmi kutyaszorító közepette.
A kiadványt a szerző jelenlétében a Rákóczi Szövetség által szervezett március 12-i Esterházy János Emlékünnepségen mutatták be az Országházban. A munkát Pelyach István történész méltatta.
Pelyach István kifejtette, az Országház Könyvkiadó küldetésének tekinti, hogy megemlékezzen azokról a parlamenti képviselőkről, akik a magyar történelem során kiemelkedő szerepet töltöttek be.
Esterházy János pedig olyan személyiség volt, aki valóban túlnőtt szűkebb hazájának a keretein, így nemcsak a szlovákiai, de az egész magyarság igyekszik kegyelettel megörökíteni az emlékét. „Esterházy ragyogó példa a magyarság és a közép-európai nemzetek számára” – szögezte le Pelyach István.
Kifejtette, hogy Esterházy tevékenysége során nagyon izgalmas kihívásokkal nézett szembe: Trianon tragédiájával, a felvidéki magyarság széttagoltságával, illetve Csehszlovákia magyarsággal szembeni méltatlan politikájával.
Pelyach István (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A szerző új nézőpontot helyezett a történeti kutatásba, hogy mennyire volt taktikus és az adott helyzethez igazodó politikus Esterházy János 1938-ban. A Felvidéken maradt, lemondva a budapesti parlament székéről, mártíromságát tudatosan vállalva.
Felszólalt és köszönetet mondott a könyv megjelenéséért maga a szerző, Arkadiusz Adamczyk lengyel professzor is, akinek a szavait Molnár Imre történész, Esterházy-kutató fordította magyarra. A szerző az első példányok egyikét a frissen díjazott Majnek Antal püspöknek ajándékozta, s a fogadáson és az ünnepséget követő Hazatérés c. előadás után is folyamatosan dedikálta az érdeklődőknek.
Hangsúlyozta, hogy Esterházy anyai ágról lengyel származású volt, így a lengyelek is büszkék rá. Esterházy János odaadó magyarsága nem születhetett volna meg az édesanyja odaadó lengyelsége nélkül. Alzbeta Tarnowska hasonló áldozatot hozott, amikor férje halála után hűséges maradt a magyar földhöz, ő tanította meg imádkozni, hinni a legnehezebb időszakokban is. Esterházy ugyanúgy fordult Istenhez magyarul, mint lengyelül. Fontos volt számára a lengyel származás is, akiknek a szabadság ugyanúgy szent.
Arkadiusz Adamczyk lengyelországi egyetemi tanár (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„A legnagyobb kínok között se tudták Esterházy Jánost legyőzni. Ennek legnagyobb bizonyítéka, hogy ma is átadják Budapesten az ő emlékérmét, s Lengyelországban elindult a boldoggá avatása” – szögezte le Arkadiusz Adamczyk.
A könyv azért született meg, hogy minél többen megismerjék Esterházy János életáldozatát és mártíriumát.
„S annak ellenére, hogy Szlovákiában vannak olyan politikusok, akik nyíltan támadják, úgy gondolom, példa lehet bárki számára. S hiszem, hogy Esterházy János, aki lengyel édesanyától és magyar édesapától született, akinek az állampolgársága csehszlovák volt, majd szlovák, és soha nem mondott arról le, megérdemli azt, hogy Közép-Európa védőszentje legyen” – szögezte le Arkadiusz Adamczyk.
(HE/Felvidék.ma)
