Gyerekek számára rendeztek sportnapot Ógyallán

Ha kezünkbe vesszük a naptárat, számos nemzeti és egyházi ünnepet, emléknapot, jeles napot találunk benne. Ma már annyi mindennek van napja: anyák napja, víz világnapja, Föld napja, méhek napja és még rengeteg más, de a sorból mindenképpen ki kell emelni a gyereknapot, hiszen a gyerekek a jövő zálogai, éljenek a bolygó bármely szegletén.

Minden jeles és fontos napnak van gyökere, eredete, valahonnan származik és az idők folyamán megteremtődtek a hagyományai is. Maga a gyereknap, ami Törökországból ered, a világ számos országában ünnepnap, amikor minden a gyerekekről szól. Japánban 1948 óta május 5-én tartják a gyermekek napját, amikor is ez nemzeti ünnep és munkaszüneti nap is egyben. Ezen a napon a japán családok papírsárkányokat reptetnek, a szülők, nagyszülők idejüket a gyerekekkel töltik.

Iskolánk tanulói számára június 1-jén az ógyallai szabadidőközpont szervezett sportos gyereknapot, aminek már több éves hagyománya van, mutatva a két intézmény közti jó kapcsolatot. A szép napsütéses időben az iskola tanulói a legkisebbektől a legnagyobbakig izgatottan indultak el az iskolából, hogy alig fél óra laza séta után már a kijelölt pályáknál sorakozzanak fel. A sportos gyereknap megnyitójaként pár kedves szóval Mgr. Viera Györeová köszöntött minden jelenlevőt, röviden ismertette a nap programját, bemutatta az egyes tevékenységek irányítóit, felügyelőit.

Egyetlen sporttevékenység sem kezdődhet megfelelő bemelegítés nélkül, itt sem volt másként. Vereš Marcel irányításával, ritmusos és vidám zene kíséretében a fejtől indulva a törzsön keresztül, egészen a lábig alaposan átmozgattak minden izomcsoportot. Miközben nagy kört alkottak, a gyepen rutinosan végezték egyik gyakorlatot a másik után, hisz ezeket a mozdulatokat a tornaórák során már alaposan elsajátították.

Az izomzat felkészítése után következett a pályabejárás, melynek során megszemlélték a rájuk váró akadályokat, kérdéseket tehettek fel a feladatokkal kapcsolatban. Az első körben mindenki kipróbálta az összes feladatot, így megfigyelhették a gyerekek, hogy hol kell pontosnak lenni, hol kell gyorsan haladni, ugrani, futni. Az akadálypálya elemei közt volt futás, gátugrás, kúszás, mászás, kígyózás, kerülés, terelés. Második nekifutásra már a versenyé volt a szerep, vagy ahogy a gyerekek mondták: Élesben ment, győzelemig.

Csapatversenyben mindenki ügyelt arra, hogy elsős az elsőssel, hetedikes a hetedikessel, lány a lánnyal vívhassa párharcát. A versenyzőket hangos kiabálással biztatták a jobb teljesítmény elérésére, mert mindenki győzni akart. Az egyéni megmérettetések során pedig egymásnak szurkoltak. Jókat nevettek, mikor Daniela beszorult az akadály alá, vagy amikor Vlado térdre esett a startnál, mert összeakadtak a lábai a nagy igyekezetben. Vidám gyermeki kacagás zengett a parkban, s a hangok visszaverődtek a fák közt megbúvó öreg kastély falairól. Sokat futottak a gyerkőcök, így ki is fáradtak. Szükség volt egy pihentető szünetre. Az árnyas fák alatt mindenki elfogyasztotta a tízórait, az elkészített üdítőket, s jót pihenve erőt gyűjtöttek.

Erő lett elég, folytatódhattak a nap eseményei. A fiúknak labdakergető focimeccs, a lányoknak kidobócska. Mindkét játék harminc percig tartott, mert addigra bizony meglehetősen meleg lett, a napon való további tartózkodás már káros lett volna az egészségre.

A sportos nap a kiértékeléssel ért véget. A dobogósok tárgyjutalomban részesültek, de senki nem távozott üres kézzel, hiszen a szabadidőközpont mindenkit megajándékozott édességgel, apró ajándékkal, üdítővel.

A szervezők és a gyerekeket kísérő pedagógusok a zárszóban kiemelték a résztvevők sportszerű viselkedését és példás magatartását ezen a nagyon jól sikerül napon.

(Bathó Sylvia, pedagógus)