2010 óta jól átgondolt, rendszerszintű, egységes nemzetpolitika működik Magyarországon, amely a kormány feladatrendszerében az elsők között szerepel – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár pénteken Budapesten a Kilencedik Magyarország Barátai Konferencián.
Előadásában Potápi Árpád János kiemelte: az államtitkárságon, illetve a Bethlen Gábor Alapon keresztül az elmúlt években százmilliárd forint nagyságrendű támogatáspolitika irányult a határon túl, illetve a diaszpórában élő magyarság felé, és 2010 óta 34 ezer külhoni támogatás realizálódott.
Az államtitkár megfogalmazása szerint a Magyarország Barátai Konferencia olyan fórum, amely hozzájárul ahhoz, hogy a magyar nemzet aktuális dolgairól lehessen beszélni. Hozzáfűzte: a külhoni magyar szervezetek első kézből szerezhetnek információt a kormány tevékenységéről, és azt ez alapján tudják megértetni, elmagyarázni abban az országban, ahol élnek.
„Amikor a magyar kormányt támadják, önökre is számítunk abban, hogy védjenek meg bennünket. Önök Magyarország nagykövetei, mert önökön keresztül ismeri meg a többségi nemzet a magyarokat” – jegyezte meg Potápi Árpád János. Kitért arra, hogy
a Magyarország Barátai Alapítvány 2011-ben azzal a céllal jött létre, hogy erősítse a kapcsolatot az anyaországban és a diaszpórában élő magyarok között.
A nemzetpolitikai államtitkár leszögezte, hogy a diaszpórában élő magyarságnak is köszönhető, hogy 1990-ben Magyarország újra talpra tudott állni. Előadásában megemlítette, hogy Kanadában 350 ezer, az Egyesült Államokban 1,5 millió, Dél-Amerikában 125 ezer, Ausztráliában és Új-Zélandon pedig 70 ezer magyar él, és ez az összességében 2,5 milliós lélekszám nagyjából megegyezik a Kárpát-medencében a határokon túl élő magyarok számával.
„A magyar nemzetpolitika célja továbbra is a külhoni magyarság identitásának megtartása, erősítése, a szülőföldön boldogulás, a családok támogatása, és ezek révén a magyar nemzet egyesítése” – fűzte hozzá Potápi Árpád János.
Szólt arról, hogy 2010 óta már több mint 1 millió 175 ezer külhoni magyar kapta meg vagy kapta vissza a magyar állampolgárságot.
„Az egyik legfontosabb feladat a magyar közösségek és hálózatok építése, mert ezek adják az erőt, tartják életben a magyarságot”.
Mint elhangzott, az orosz–ukrán háborús konfliktus nyomán Magyarország történelme legnagyobb segélynyújtási programját valósítja meg. „Eddig mintegy 45 milliárd forint értékű segítséget nyújtottunk Ukrajnának, csak 2023-ban 13 milliárd forinttal támogattuk a kárpátaljai magyar oktatási, egészségügyi és egyházi intézmények működését, 3600 templom helyreállításában vettünk részt a Kárpát-medencében”.
Kitért arra, hogy az anyaország a felsőoktatástól kezdve a színházakig, a sportlétesítményektől az iskolákig egy pályázatrendszeren keresztül mindenütt jelen van a külhoni magyarság életében.
„Egy sikeres program keretében csaknem kilencszáz óvodát újítottunk fel, százötven óvodát, illetve bölcsődét építettünk. Az oktatási-nevelési támogatás összege gyermekenként 100 ezer forintra nőtt, a Határtalanul program keretében 2011 óta 520 ezer hetedikes magyarországi általános iskolás vett részt összesen tízezer buszos kiránduláson a határon túli magyarlakta területeken” – sorolta az államtitkár.
Potápi Árpád János fontosnak nevezte a több mint 60 ezer határon túli magyar vállalkozás támogatását is, hiszen azok 92 százalékban magyarokat foglalkoztatnak, így segítve a családok helyben maradását.
A Kilencedik Magyarország Barátai Konferencia résztvevőit Vizi E. Szilveszter, a Magyarország Barátai Alapítvány elnöke köszöntötte. Mint elmondta, a tanácskozáson húsz országból több mint ötven külhoni magyar szervezet képviselője érkezett. A résztvevőket pénteken délelőtt Novák Katalin köztársasági elnök is fogadta.
(MTI)