Az őszi óraátállításra idén október 27-én, jövő hét vasárnap hajnalban kerül sor. Ekkor hajnali 3 órakor 2 órára állítjuk vissza az óráinkat, így egy órával tovább alhatunk.
Ezzel megkezdődik a téli időszámítás: a napok rövidebbé válnak, és hamarabb sötétedik. Ez sokak számára jelentős hatással van a mindennapokra, legyen szó munkáról, közlekedésről, vagy akár a közérzetről.
Az Európai Unióban már évek óta vita övezi az óraátállítást és megosztja a közvéleményt.
Eredetileg energiatakarékossági célból vezették be,
de napjainkban ennek már nincs akkora jelentősége az életmódváltozás miatt, ráadásul az európaiak zöme egyetértene a nyári és téli időszámítás felszámolásával.
Az Európai Parlament már 2019-ben megszavazta, hogy az uniós országoknak 2021-ig dönteniük kell, hogy véglegesen a nyári vagy a téli időszámítást választják. Végleges döntés azonban a mai napig nem született a tagállamok közötti nézeteltérések miatt, így továbbra is évente kétszer állítjuk az órákat, tavasszal és ősszel.
A tagállamok ugyanis nem tudnak megegyezni abban, melyik legyen az állandó, a nyári, vagy a téli időszámítás. Kérdéses még az egységes időzóna kezelése, valamint eltérően vélekednek a gazdasági és társadalmi hatásokról is.
Az óraátállítást először Kanadában alkalmazták 1908-ban, az ötlet azonban nem terjedt el világszerte, amíg Németországban be nem vezették a nyári időszámítást 1916-ban. A Német Birodalomban és a vele szövetséges Ausztriában 1916. április 30-án, két évvel az első világháború kitörése után – egy órával előbbre állították az órákat, hogy minimalizálják a mesterséges világítás használatát, és így üzemanyagot takarítsanak meg a háborús erőfeszítésekhez.
Néhány héten belül az Egyesült Királyság, Franciaország és sok más ország követte az ötletet. A legtöbbjük azonban az első világháború után visszatért a normál időhöz, és csak a következő világháború után tért vissza a nyári időszámítás Európa nagy részén.
Magyar Nemzet/Felvidék.ma
