Tornagyőztes lett a felvidéki csapat a Magyar Örökség Kupán, melyen az elcsatolt régiók válogatottjai vettek részt a történelmi Magyarország mértani közepén, Szarvason. A részt vevő négy csapat Felvidék, Kárpátalja, Délvidék és Székelyföld válogatottja volt, amelyek hétfőn vívták első meccseiket. Délvidék Székelyföldet múlta felül 3:1 arányban, míg Felvidék Kárpátalja elleni 1:1-es döntetlent követően, tizenegyesekkel jutott a döntőbe.
A felvidékiek első meccse a továbbjutás ellenére sem sikerült úgy, ahogy azt eltervezték, a a bajnoki szezonkezdet miatt nem voltak kellőképpen kipihentek a játékosok, ráadásul a meccsnapon utaztak és a szokásosnál szűkebb kerettel is érkeztek. A pihenőnapnak köszönhetően ez szerdára részben megváltozott, és a közönség jóval kiegyenlítettebb teljesítményt láthatott.
A kupa átadása
Az első negyedórában több támadást is vezettek a délvidéki kapura, az egyikből gól is született, miután egy buktatást követően tizenegyest ítélt a játékvezető. A büntetőt Érsek Ádám értékesítette. A gólt követően nagyobb fokozatra kapcsolt a délvidéki gárda is, és bár sokszor közel jártak hozzá, egyenlíteni nem tudtak. A második játékrész elején ismét Felvidék dominált, ám gólt ezúttal az ellenfél szerzett egy szögletből. Ezt követően kiegyenlített küzdelem folyt, és gondolatban már mindenki készült a büntető-párbajra, amikor Novota Zoltán, azaz Motyó egy mesteri kiugratásából Magyar Zsolt megszerezte a vezetést, s mint később kiderült, a győztes gólt is a felvidékieknek.
Az utolsó percek sem teltek izgalom nélkül, a délvidékiek nagyon rákapcsoltak, hogy döntetlenre mentsék a találkozót, melyet heves indulatokkal fűszereztek. Egy párharcot követően az NB1-es Vasas játékosa, Könyves Norbert könyökölt, így rögtön piros lapot kapott, majd egy felvidéki kontrázás során Magyar Zsoltot rántotta le az utolsó emberük, így kilenc emberrel fejezték be a délvidékiek a mérkőzést. Felvidék pedig megszerezte a győzelmet, ezzel a Magyar Örökség Kupa első győztese lett. A győzelem annál értékesebb, mivel a kárpátaljai és a délvidéki csapatban több magyar, ukrán és fehérorosz első- és másodosztályú játékos is szerepelt, míg a felvidékiek java a harmadik és a negyedik ligából érkezett.
A Magyar Örökség Kupa
„Küzdelmes mérkőzés volt, de ez elmondható a hétfői meccsről is. Érezhető volt az összes csapaton, hogy nem a legideálisabb időpontban zajlik a torna, de ennek ellenére szívüket, lelküket beleadták a játékosok. Különösen érvényes ez a mieinkre, akik igazi csapatként viselkedtek, aminek meg is lett az eredménye. Büszke vagyok a fiaimra” – értékelte a tornagyőzelmet Molnár László vezetőedző.
„Nagyon örülök a győzelemnek, úgy érzem, rászolgáltunk. Másfél éves munka áll mögöttünk, rendkívül sok nehézségen mentünk keresztül. Sikerünk azt bizonyítja, hogy hittünk benne, hogy meg tudjuk csinálni. Többen legyintettek ránk, mások megmosolyogtak, de mi végeztük a dolgunkat, és ennek immáron meglett az eredménye. Annak ellenére, hogy szinte sose sikerült az általunk megálmodott kerettel pályára lépni, mindig jól szerepeltünk. Molnár Laci vezetőedzőnk a maximumot hozta ki a srácokból, akik hihetetlen fegyelmükről adtak tanúbizonyságot. Jó érzés látni, hogy rend van és fegyelem. Mindenki tökéletesen végzi a dolgát, így nem lehetett kérdés, hogy a siker előbb-utóbb megjön. Ma még ideje van az ünneplésnek, de a jövő héttől már dolgozunk a következő feladatokon, mert nagy terveink vannak, s még azért van hova fejlődnünk. Szerencsére azonban van mire építkezni”– mondta el Varga Péter, a Felvidéki Labdarúgó Egyesület elnöke. Nagy Dávid alelnök és a csapat menedzsere pedig a kezdeményezést dicsérte, hogy az egyes régiók válogatottjainak össznemzeti találkozójául is szolgál a torna, és ezzel fejlődési lehetőséget kapnak. „Csapatunk indulójául az Ismerős Arcok Nélküled című számát választottuk, az „egy vérből valók vagyunk” sor az ilyen alkalmakkor nyer igazán értelmet” – mondta.
A győzelem egyben azt jelenti a felvidéki csapatnak, hogy ezzel kvalifikálta magát a ConIFA jövő évi világbajnokságára is.
Az ünneplés pillanatai
Fotók: a szerző
