A magyar-szlovák viszony gyakran változott az elmúlt 16 év alatt, amelyet jelentős mértékben meghatározott az is, hogy a két országban milyen politikai pártok voltak hatalmon.
1993. január 1. – Csehszlovákia szétválása után Szlovákia önálló állam lett.
1993. április 7. – Brüsszelben aláírták az ún. alávetési nyilatkozatot, amely szerint Magyarország és Szlovákia a hágai Nemzetközi Bíróság döntését kérte a bős-nagymarosi vízlépcsővitában.
1995. január 24-25. – Budapesten megegyeztek a dunakiliti fenékküszöb megépítéséről és a Szigetköz vízellátásáról.
1995. március 19. – Párizsban aláírták a két ország alapszerződését. Ez megerősítette a közös államhatár sérthetetlenségét, egymás területi integritását, s hogy nincsenek területi követelések, ugyanakkor kimondta, hogy a nemzeti kisebbséghez való tartozás minden személy egyéni, szabad választásának ügye.
1995. november 16. – Elfogadták a szlovák nyelvtörvényt, amely a szlovák politikusok szerint nem érinti a kisebbségek nyelvhasználati jogait.
1997. szeptember 25. – A hágai Nemzetközi Bíróság meghozta ítéletét a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében: Magyarországnak nem állt jogában felmondani a szerződést, s nem volt megalapozott a környezetvédelmi szükségállapotra való magyar hivatkozás. Ugyanakkor Csehszlovákia szintén megsértette a szerződést, amikor az úgynevezett C-variáns megépítésével egyoldalúan elterelte a Dunát.
2001. június 19. – Az Országgyűlés megszavazta az ún. státustörvényt, amely – Ausztria kivételével – kedvezményeket és támogatást nyújtott a
szomszédos országokban élő, magát magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgárságú személyeknek. A jogszabály ellen a szomszédos országokban, így Szlovákiában is tiltakoztak.
2001. október 11. – Felavatták az Esztergomot és Párkányt összekötő új Mária Valéria hidat.
2002. február 20. – Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben kijelentette: az 1945. évi Benes-dekrétumok nem állnak összhangban az EU jogrendjével, így Magyarország azt várja, hogy az EU-csatlakozás után ezeket automatikusan törlik Csehország és Szlovákia jogrendjéből. Tiltakozásul Mikuláš Dzurinda szlovák és Miloš Zeman cseh kormányfő lemondta részvételét a március 1-jére tervezett visegrádi csúcstalálkozón.
2006. augusztus 25. – Nyitrán ismeretlenek megverték Malina Hedvig
magyar egyetemistát, mert az utcán magyarul beszélt. Az ügyben azóta is folyik az eljárás.
2006. október 10. – A visegrádi csoport csúcstalálkozóján Gyurcsány
Ferenc nem volt hajlandó kétoldalú megbeszélést folytatni szlovák kollégájával, mert nehezményezte, hogy Robert Fico nem határolódott el a szlovákiai magyarellenes megnyilvánulásoktól.
2007. szeptember 20. – A szlovák parlament határozatban erősítette meg a felvidéki magyarok és a németek II. világháború utáni csehszlovákiai meghurcoltatását törvényesítő Benes-dekrétumok érinthetetlenségét.
2008. március 25. – A Pest megyei Pilisszentkereszt önkormányzata új, felújított épületbe kívánta költöztetni a kisebbségi szlovák önkormányzat irodáját. Az ügyből diplomáciai bonyodalom lett, Szlovákiában kisebbségellenes lépésnek minősítették a történteket.
2008. május 22. – Pozsonyban elfogadták az új közoktatási törvényt, amely szerint a szlovákiai magyar iskolákban a szlovák nyelvet olyan óraszámban kell tanítani, hogy a magyar iskolák diákjai megfelelően elsajátíthassák az államnyelvet.
2008. november 1. – Dunaszerdahelyen a helyi labdarúgó csapat és a pozsonyi Slovan Bratislava szlovák bajnoki mérkőzésén – amelyre mintegy ezer magyarországi szurkoló is elutazott – kommandósok hatoltak be a magyar szurkolók szektorába, a szokatlanul kemény fellépés következtében több sérültet kellett kórházba vinni. Aznap szurkolók tiltakozásul szlovák zászlót égettek a budapesti szlovák nagykövetség előtt.
2008. november 15. – A szlovákiai Révkomáromban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hatpontos javaslatot adott át Robert Ficónak a szlovákiai magyar nemzetiségűek jogainak érvényesítésére, amit a szlovák kormányfő december 3-án elutasított.
2008. november 8. – A kelet-szlovákiai Királyhelmecen a nyíregyházi Nemzeti Őrsereg 28 tagja próbált megemlékezni az első bécsi döntés 70. évfordulójáról. A szlovák hatóságok emberi szabadságjogok elleni propaganda gyanújával bűnvádi eljárást indítottak ellenük.
2008. december 3. – A szlovák parlament döntése értelmében kétnyelvűek lesznek a földrajzi megnevezések a szlovákiai kisebbségi tankönyvekben.
2009. május 13. – Pozsonyban Balázs Péter külügyminiszter „tiszteletteljes barátság” címen új fejezet nyitását javasolta Magyarország és Szlovákia kapcsolatában.
2009. május 23. – Orbán Viktor Esztergomban kijelentette: az
EP-választáson eldől, hogy a Kárpát-medencei magyarságot hányan
képviselhetik Brüsszelben. Június 3-án a szlovák parlament nyilatkozatban ítélte el beszédét.
2009. június 30. – Szlovákiában a parlament elfogadta az államnyelvtörvény a kisebbségeket hátrányosan érintő, szeptember 1-jén életbe lépő módosítását. A törvénymódosítás vitát váltott ki Budapest és Pozsony között is, és elmaradt a tervezett kétoldalú kormányfői találkozó.
2009. augusztus 21. – Sólyom László köztársasági elnököt – aki Révkomáromban a közadakozásból létesített Szent István szobor avató ünnepségén vett volna részt – nem engedték be Szlovákiába.
2009. szeptember 10. – Szécsényben találkozik Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Felvidék Ma, MTI, VZS
