Január 17-én több kiállítás megnyitásának is részese lehetett Pozsony városának művészetkedvelő lakossága. Egyik közülük este hat órakor került megnyitásra a Pozsony-óvárosi Contemporary Art Gallery-ben, a Lazaret utca 13-as számú kávézó alatti pincehelyiségben.
Magyar vonatkozású volt a kiállítás, hiszen a művésznő, az 1981-ben született Mészáros Krisztina a mátyusföldi Nagymácsédról származik, jelenleg pedig Ausztriában, Bécs közelében él. Grafikát tanult Kolenčík Vojtěch műhelyében a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán. A mai ifjú festőművészek csoportjához tartozik, akik alkotásai erősek és autentikus jellegűek. Inspirálóak számára a távoli egzotikus helyszínek, országok, történelmi fényképek, vagy a rohanó, mindennapi életet megörökítő fotók. Amint elmondta, a „Nem látott dolgok” című kiállítás egyes darabjai a nyári hónapokban „születtek”, szülei hajlékának udvarában jött az ihlet.
A művésznőt Danková Zuzana, a kiállítás kurátora méltatta. Ez a „Nem látott dolgok” címet viselő kiállítás spontánul keletkezett, az alkotó a képek által mond el történeteket, eseményeket.
Mészáros Krisztina képeiben állandó jelleggel újabb és újabb életesemények elbeszéléséhez tér vissza saját jelrendszerei szerint.
Intuitív módon hosszabb ideje műveiben visszatér a saját „hőseihez”. Alakjaihoz, történeteihez, tevékenységeihez, melyek vele együtt „vonszolódnak”, végigkísérik életútján. Legyenek azok halászok, szenvedélyes gyűjtők, hősök, lámpás emberek, mágusok, avagy ország.
Pontosan azt találom meg, amit látnom, avagy átélnem kell – vallja a művésznő. A festés folyamata valódi élmény számára.
Gyakran érintik kiállításainak témái a vizet. Sokszor a festmények középpontjában fehér madarak állnak, melyek a képeinek világos küldetést adnak. Utalnak a törékenységre, elesettségre, illetve a nők, gyermekek, az élet védelmének fontosságára. „Számomra ez egy szimbólum, mely a témában irányít és tart engem. Aztán ez az egész értelmet kap, és a képek mint egyfajta szükségszerűség keletkeznek.
Igen, bizony, a víz gyakori alkotóelem volt, de már fokozatosan „letelepszem” a földre. A víz nekem a tükröződés és a kettős világ valóságát jelentette” – tette hozzá az alkotó.
Festményei számos jelentést és üzenetet rejtenek magukban, tehát első látásra nem világos, milyen összefüggés, kapcsolat, másodlagos jelentés van mögöttük. Nem baj, hiszen nem az a lényeg, hogy a képet elsőre megértsük.
Olykor elég az érzés, benyomás, melyet a néző a festményből kiérez, avagy valamilyen életeseményére emlékezteti.
„Esetemben a mozaikok teljesen véletlenszerűen jöttek létre: inspirációképp szolgált a családi ház, emlékek a falumra, ahol cseperedtem, nevelkedtem, ahol felnőtté lettem. Ez egy régi szép emlék, mely máig egyáltalán nem változott meg, az megmaradt olyannak, amilyen volt.
Az idő, amely azáltal marad állandó, hogy változik. A mozaik válasz arra az élethelyzetre, melyet éppen átéltem.
Nagyon szeretem a lehetőségeket, melyeket a festészet kínál számomra” – hangoztatta.
Mészáros Krisztina tájat, vizet, mozgást magában foglaló festményeit az érdeklődők február 24-éig tekinthetik meg a DOT. Galériában Pozsonyban, a Lazaret utca 13-as szám alatt hétfőtől péntekig 8 és 20 óra, szombaton pedig 12 és 19 óra között.
