Az idei, 36. Nagyszombati Novéna központi témája a kisközösségek voltak, vendége pedig Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek.
A november 13-a és 21-e közötti szombati napon, idén 16-án, 36. alkalommal valósult meg a Nagyszombati Könnyező Szűzanya Novénájánák, azaz kilencedjének keretében a magyar zarándoklat. A szombati főpapi misét Raymond Leo Burke bíboros, a vatikáni Apostoli Szignatúra emeritus prefektusa, ugyancsak emeritus St.Louis-i érsek celebrálta Amerikából.
Pénteken utazott Nagyszombatba, és szombaton valamint vasárnap délelőtt mutatott be körmenettel egybekötött ünnepi misét. Az események helyszínéül a szent Miklós exfőkatedrális szolgált, amely a török időkben 287 éven át az esztergomi érsekség egyházi székhelye volt.
Burke bíboros kivonulása (Fotó: Zilizi Kristóf/Felvidék.ma)
A magyar zarándokok miséjének főcelebránsa a nyugalmazott veszprémi érsek, őexc. dr. Márfi Gyula volt, aki elsősorban a dogmatikai dolgokkal foglalkozik, elsődleges nála a hittan, másodlagos a történelem – mint azt elmondta.
Az érsekségről történt ünnepi bevonulás után felcsendült a lorettói litánia, közreműködött a bacsfa-szentantali Scola-kórus, orgonán kísért Schranko László bacsfa-szentantali plébános.
Az evangéliumot a Dunaszerdahelyen működő Olgyay Csaba állandó diakónus olvasta. Ezt követően Gyula nyugalmazott érsek érdekfeszítő, tanulságos, tartalmas, olykor helyén valóan kritikus homíliáját hallgatták meg a hívek.
A kisközösségek az idei Novéna központi témája.
Erre összpontosítva elmondta, hogy bizony alapvető a család, a szülők, az apa, az anya, a gyerekek. A házastársak egy test és egy lélek, s szeretetük gyümölcse a gyermek. A házasságnál nincs erősebb kapcsolat – tette hozzá Gyula érsek.
Nagyon sok veszély fenyegeti a közösségeket, a hazát, a nemzetet, a szélsőséges individualizmus, illetve ellentettje, a kollektivizmus. A család, baráti kör, rokonok, közösség, plébániai hívek, azok különböző csoportjai… vagyis mindig a legkisebb építőegységből kell kiindulni, arra kell építeni, abból nagyobbat és nagyobbat lehet létrehozni.
A kisközösségek szerinte túl nyitottak nem lehetnek, de ugyanakkor zárkózottak sem. A keresztény közösségek nem lehetnek gitt-, avagy bélyeggyűjtő egyletek. El kell fogadni a keresztény hitet, erkölcsöt, magunkévá kell azt tenni. Európa nagyon nagy bajban van, nyomul a gender ideológia, a családokat meg akarják szüntetni. Elítélendő mindkét szélső eset: akár a fajimádat, akár a fajgyűlölet, az a cél, hogy mindenki a sok nép, nemzet között egy kis színárnyalat legyen.
A szentmisén felcsendült a Simkó Ferenc költő által a Ki ragyogni látod édes életünk kezdetű ének dallamára írt Himnusz a Nagyszombati Könnyező Szűzanyához.
Orosch János érsek jobbra, mellette Kiss Róbert vikárius (Fotó: Zilizi Kristóf/Felvidék.ma)
A mise végén az ünnepi áldás előtt sor került a szent Erzsébet-rózsái díjak átadására.
Tóth László kanonok adta át négy hölgynek a még segédpüspökként Orosch János jelenlegi nagyszombati érsek által alapított díjat. Elismerésben részesültek Cservenka Albertné Dudás Márta Hidaskürtről, Ábrahám Margit Nagymegyerről, Nagyné Kremberger Magda Komáromból, végezetül pedig Balogh Terézia Ekelről.
Ezt követően még Kiss Róbert nagyszombati vikárius, kanonok köszönetet mondott Márfi érsek úrnak a részvételért, Orosch János érsek nevében is. Továbbá szólt az éppen három nappal korábbi, 12 halálos áldozattal járó Nyitra melletti tragikus autóbuszbalesetről, melyben koloniak és gímesiek vesztették életüket. Megemlékeztek az elhunytak mellett a gyászoló hozzátartozókról is.
Márfi Gyula nyugalmazott érsek atya elmondta, örömmel tett eleget a meghívásnak, nagyon felemelő élmény volt számára, hogy először mutathatott be szentmisét Nagyszombatban. A magyar zarándoklat fél kettő körül ért véget a pápai és a magyar himnuszok eléneklésével.
