A szlovák parlament elnöke, Pavol Paška június 26-i sajtótájékoztatóján határozottan tiltakozott az ellen, hogy a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága június 27-én kihelyezett ülést tart Komáromban.
Pavol Paška szerint még nem volt arra példa, hogy egy másik ország nemzeti parlamentje egy másik országban tartsa bizottsági ülését. Felháborodását Paška a szlovákiai magyar nagykövettel, Balogh Csabával június 26-án közölte. „Nem gondoljuk, hogy ez a megközelítés szokványos. Az ajtó mindig nyitva áll, és üdvözöljük a magyar képviselőket, de a protokolláris és a diplomáciai keretek között” – mondta.
Hozzátette: a magyar parlament úgy szervezi ezt a kihelyezett ülést, hogy arról nem tájékoztatta hivatalosan Szlovákiát. „Ez a bizottság 2009-ben alakult, és autonómia albizottsága is van. Célja, hogy Magyarországon kívüli magyar szervezetekkel vegye fel a kapcsolatot, ez a magyar nemzetpolitika módszere” – magyarázta Pavol Paška.
Paška meghívta Kövért Szlovákiába
A szlovák országgyűlés elnöke arra mutatott rá, hogy a napirend szerint Berényi József MKP elnök a felvidéki magyarokról, a szlovákiai magyar nagykövet a magyar-szlovák kapcsolatokról, míg Öllős László politológus a szlovákiai magyar társadalomról és a politikai pártokról fognak beszélni.
Paška arra figyelmeztetett, hogy Schengennel nem szűntek meg a határok, csak az akadályok hárultak el az átutazásoknál. „Szlovákia egy szuverén ország. Ezek az urak ebbe a szuverén államba jönnek, hogy Szlovákia polgárairól beszéljenek. Minden téma érinti Szlovákia állampolgárait nemzetiségre való tekintet nélkül. Ha jól tudom, semmi sem változott azon, hogy Szlovákia minden polgáráért a szlovák nemzeti parlament a felelős” – hangsúlyozta.
A szlovák parlament elknöke készen áll, hogy levelet írjon Kövér Lászlónak, a magyar parlament elnökének, akitől magyarázatot fog kérni, hogy tisztázza, ezután a kapcsolatuk a kölcsönös tiszteleten és egyenlőségen fog-e alapulni. Paška egyébként Balogh Csaba nagyköveten keresztül meg is hívta Kövér Lászlót Szlovákiába.
Bugár „ismétlődő hibáról” beszél
Paška a találkozóról beszélt Bugár Bélával, a Most-Híd elnökével is, akinek állítólag a reakciója látszólag teljesen normális, miszerint ő sem ért egyet a kihelyezett üléssel – számolt be Paška a Tasr hírügynökségnek. Bugár Béla, a Most-Híd vegyespárt elnöke a komáromi ülést „ismétlődő hibának” nevezte…
Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke Paška megnyilvánulását ahhoz az időhöz hasonlította, amikor Sólyom László magyar államfőt megakadályozták abban, hogy a felvidéki Komáromba jöjjön megkoszorúzni Szent István szobrát. Úgy tűnik, Robert Ficóék feszültséget kívánnak kelteni a szlovák-magyar viszonyban, ezzel is megpróbálják elterelni a figyelmet a szlovák kormány megszorító lépéseiről.
A Külügyminisztérium nem kommentál
Kaleta Gábor, a magyar Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője az MTI megkeresésére megerősítette, hogy az Országgyűlés bizottságának Komáromban tartandó kihelyezett ülése miatt Pavol Paška Magyarország pozsonyi nagykövetének, Balogh Csabának is kifejezte tiltakozását, amikor a diplomata a nap folyamán udvariassági látogatást tett a törvényhozás elnökénél. Ugyanakkor hangsúlyozta, Paška „enyhébben fogalmazott” a magyar misszióvezetőnek, mint későbbi nyilatkozatában.
Kaleta Gábor azt mondta, a Külügyminisztérium azért nem kívánja kommentálni az ügyet, mert egy parlamenti bizottság üléséről van szó. Rámutatott azonban: a külügyi tárca természetesnek tartja, hogy a nemzeti összetartozás bizottsága közvetlen kapcsolatot tartson a határon túli magyarsággal, és Magyarország kész arra, hogy ezt a témát kétoldalú fórumokon megvitassa.
Ukrajnán, Szlovéniában, Szerbiában már tanácskozott a NÖB
Mint arról korábban hírt adtunk ez már a harmadik olyan ülése lesz a Nemzeti Összetartozás Bizottságának, melyet a határon túli magyarok körében tartanak, és amelyre meghívják a határon túli magyar szervezetek képviselőit is. A Bizottság tavaly április 27-én Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán (Ukrajna területén) ülésezett, június 29-én pedig Lendván (Szlovénia területén), és tanácskoztak a délvidéki Topolyán, a mai Szerbia területén is.
Potápi Árpád (Fidesz) a bizottság elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy a nemzetpolitika nem a külügy része, hiszen magyar-magyar kapcsolatokról van szó. Ennek megfelelően élő kapcsolatot szeretnének tartani a határon túli politikai és társadalmi szervezetekkel.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”34500″}
