A napokban kerül az olvasókhoz a Bécsi Napló 44. évfolyamának 4. júliusi-augusztusi száma. A folyóirat első oldalán Szuverenitás és béke címmel olvasható Georg Paul Hefty vezércikke, amelyben elemzi Orbán Viktor tusványosi beszédét a szuverenitás és béke összefüggésében.
Ugyancsak részletezi napjaink legégetőbb kérdéseit, megjegyezve, hogy Orbánnak igaza van abban, hogy a békét nem lehet egyedül megszerezni, ahhoz többek akarata szükséges. T. Kovács Péter Történelmi barátság és együttműködés című cikkében a lengyel-magyar barátság évszázados történetét taglalja, kivetítve napjainkra, amikor a V4-ek között nézetkülönbségek vannak, ám a két ország több kérdésben mégis megegyezik, lásd a migránsok szétosztása fejkvóta szerint.
A második oldalon Nagymihály Zoltán Kultúra és Közép-Európa – Kundera nyomán című írásában Kundera halála kapcsán felidézi azokat a gondolatokat, amelyeket a cseh származású író megfogalmazott arról, hogy a nyugati világ miként tekint Kelet-Közép-Európa kultúrájára. Martos Péter rövid írásában a magyar kormányból távozott egyetlen női miniszter, Varga Judittal kapcsolatosan megjegyzi, hogy egy harcos nő távozik onnan és kerül Brüsszelbe. Martos Péter másik cikkében az Orbán-jelenséget veszi górcső alá, kiemelve Orbán Viktor stabil helyzetét a politikában, ellentétben a környező országokkal, ahol állandó a változás, jönnek-mennek a kormányfők.
Figyelemre méltó, értékes cikk Szili Katalin tollából A parlament méltósága, amelyben áttekintést ad a magyar parlament elmúlt 30 évéről, leszögezve, hogy sajnos a parlament munkájára a magyar társadalomban inkább a bizalmatlanság a jellemző. Kifogásolja, hogy több képviselő egyáltalán nem tartja be a házszabály pontjait, magatartásuk sok tekintetben kifogásolható. Szakály Sándor Emléktöredékek címmel írt recenziót Arday Lajos Emlék(kép)ek kortársakról című kötetéről. A könyv családtörténetek, miniportrék gyűjteménye pályatársakról, kortársakról, értékes személyekről, és ezeken túl tanulmányok, beszámolók, előadások szövegét is tartalmazza. Frank Furedi terjedelmes anyaga az NGO-k működését, a civil szervezetek és külföldi érdekcsoportok finanszírozását boncolgatja. Lengyel Ferenc A visszaváltozás című írásában a Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából a budapesti Hajógyári Szigeten Vidnyánszky Attila rendezésében bemutatott Az ember tragédiája előadást elemzi. Különleges bemutató volt ez, hiszen a darabot egyszerre tizenegy nyelven megszólaló színészek közreműködésében mutatták be. Palágyi István György A klímaválság a globális elit áltudománya című tanulmányában arra mutat rá, hogy a klímaválságot tulajdonképpen a globális elit és mediális szövetségesei terjesztik a világban, és már több neves magyar tudós szintén azt hangoztatja, hogy a klímaváltozás elleni értelmetlen és kilátástalan szélmalomharc során felelőtlenül pazaroljuk a bolygó erőforrásait. Birtalan Iván cikkében az első polgári mozgalom, a Magyar Orvosi Kamara elmúlt 35 évét taglalja.
Csáky Pál Szlovákia előrehozott választások előtt című elemzésében pontos látképet ad a jelenlegi szlovákiai politikai történésekről, kitér Robert Fico politikai pályafutására, kormányzása rémtetteire, amelyek a felvidéki magyarságot is érintették. Felhívja a figyelmet arra az eshetőségre, hogy ez a becstelen politikus és sleppje visszakerülhetnek a politikába a szeptemberi, előrehozott választások során.
Bika Julianna Marslakók Amerikában címmel a magyar származású Nobel-díjasok munkásságát, sikereit részletezi több megjelent könyv, tanulmánykötet alapján. Beszámolnak az Ausztriában megjelent, a világ legrégebbi napilapjának, a Wiener Zeitungnak a megszűnéséről is, amely sajnos a médiapiac átalakulásának esett áldozatul. Csinta Samu az RMDSZ, a Romániai Magyar Demokratikus Szövetségnek a román kormányból való kilépése-kitessékelése körülményeiről írt összefoglalót. Így lettünk magyarok a címe a Salzburgi Magyar Egyesület rendhagyó és hiánypótló kötetének, amelyet a szórványban élő magyar gyerekeknek jelentettek meg a magyar történelemről. A recenzió szerint ez a könyv egy sorozat első kötete, amelyet a magyar művészeteket, irodalmat, recepteket bemutató kiadványok követnek majd.
Felvidék elfeledett polihisztorának, Czieser Jakabnak az életrajzát ismerteti Radics Éva.
A kiváló orgonista, tanár, gimnáziumi igazgató idén 250 éve hunyt el. Fetes Kata részletes interjúval köszönti az idén 85 éves Karal Violát. A Burgenlandban élő neves zeneszerző, zenepedagógus, képzőművész Pozsonyligetfaluból származott el Felsőpulyára 1968-ban és azóta állandó résztvevője az ottani kulturális életnek, ugyanakkor nem tagadva meg felvidéki gyökereit. Karal Viola rajzaival illusztrálták a Bécsi Napló legújabb számát is.
A folyóiratot két könyvrecenzió zárja. Az egyik Bánfai Zsolt első kötetét ismerteti Tamási Orosz János tollából, a másikat Bakonyi István írta Böröndi Lajos legújabb, A végső kihallgatás címmel megjelent kötetéről. Böröndi Lajos verseskötetében egyaránt olvashatunk a gyermekkorhoz fűződő verseket, a korunk legidőszerűbb eseményét, a háborút megidéző sorokat és a költő örök témáját, az 1956-os októberi tragikus forradalom mosonmagyaróvári történéseit megjelenítő költeményeket. De jelen van a kötetben a természetlíra és a személyes élmények megfogalmazása is.
A Bécsi Napló legújabb számában S. Csoma János és Botz Domonkos versei is helyet kaptak, valamint Szabó Zsuzsa személyes hangvételű vallomása. A folyóiratban búcsúznak az irodalomtörténész-kritikus, a Bécsi Napló szerkesztő bizottságának évtizedeken keresztül oszlopos tagjától, Pomogáts Bélától és a hegymászásnak életét áldozó Suhajda Szilárdtól.
Jó szórakozást, kellemes olvasást a folyóirat legújabb számához!
(BM/Felvidék.ma)
