Ki ne üljön vissza a helyére, kinek kell a farmszám és mit tudunk a holokausztról? – megjelent a MAGYAR7 38. száma.
Míg 2010-ben 315 000 szavazatot kapott az MKP+Most–Híd, a tavalyi előrehozott parlamenti választáson a Magyar Szövetség 130 000 szavazatot.
Röviden szólva: Félben az se üljön vissza a helyére, aki megfutamodott a rádiószereplés elől az elnökválasztáskor, az sem, aki a választási kampány kellős közepén odaszólt, hogy ezt most ő kampányfőnökként hanyagolja, mert a vállalkozása fontosabb. Főleg az ne huppanjon vissza a székére, aki megélhetési forrásnak, ne adj’ isten, fejőstehénnek nézi a magyar pártot. De leginkább azok alól kell kihúzni a széket, akik évek óta lapítanak, nem csinálnak semmit, de köszönik szépen az érdemtelenül szerzett bizalmat és a vele járó pénzt, a szolgálati autót meg egyebeket. Kövesdi Károly: Ébresztő!
Megyünk az őszbe, írja Kolek Zsolt, és egyre közelebb kerül az amerikai elnökválasztás, amit végül is az fogja eldönteni, kit tartanak alkalmasabbnak az ország irányítására azok az amerikaiak, akik majd élnek a választójogukkal novemberben. Ebben pedig döntő szempont lesz, milyennek érzik a gazdaság állapotát. Vagyis az urnáknál legfőképpen azt teszik majd mérlegre, mikor éltek jobban, mikor ért többet a keresetük: Trump elnöksége alatt vagy a Biden–Harris adminisztráció évei alatt. A számokat tekintve pedig sokkal inkább Trumpnak áll a zászló, annál inkább, mert Harris alelnökként gyakorlatilag láthatatlan maradt.
S nem másért, mint pénzért, mert Amerikában és Ázsiában van pénz, Európában meg kevés van. Márpedig aki a tőzsdére megy, tőkét von be a vállalkozásába, nyilvánvaló, hogy ott bocsájtja ki a részvényeit, ahol a legjobb áron tudja realizálni az üzletet.
Magyarországon a holokauszt emléknapját az első gettósítás tavaszi időpontjakor, Szlovákiában pedig az első zsidótörvények őszi megjelenésének napján tartják. Biztosan találnánk további dátumokat is, amelyek egy-egy ország történelmébe fekete színnel íródtak be, s ma már hajlamosak vagyunk egy gyors tudomásulvétellel elmenni mellettük. Bajcsi Ildikó, a komáromi születésű, Budapesten élő történész otthonosan mozog a szlovákiai tudományos műhelyekben is. Vele beszélgetett a Nagy átrendeződés tanúi vagyunk! című interjúban Somogyi Szilárd.
Ha Brüsszel migránsokat akar, akkor megkaphatja. A bejelentést természetesen óriási felháborodás követte a Lajtán túl, hiszen, hogy jön ahhoz Magyarország, hogy csak úgy ötletelget! Brüsszel polgármestere egyenesen felszólította a belga kormányfőt, hogy tartóztassa fel a migránsszállító buszokat, írja lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly a Schengen, a kétpúpú című elemzésében.
Az elmúlt egy évtized EU-s politikájában nem sok olyan intézkedést találunk, amely a kontinens versenyképességét növelte volna. Sokkal inkább beszélhetünk ideológiai harcról, más nagyhatalmak érdekeinek kiszolgálásáról és az uniós versenyképesség leépüléséről. Az európai képmutatás a Volkswagent is tönkreteszi, olvashatjuk a Piac rovatban Rajkovics Péter tollából.
Ezer eurós bírság a be nem jelentett disznóölésért a címe Kocur László cikkének. Eddig a kivételezett államoknak nagy kegyesen megengedte az Európai Bizottság, hogy az ott élők, saját célra 1, azaz egy disznót neveljenek. Persze nem ám csak úgy. Annak rendje és módja szerint ezt az egy árva sertést is be kellett jelenteni, egyszerűsített formában. Ez volt az úgynevezett D tenyészet, ahol a D a házit jelentette. Nos, ezeket számolták fel, uniós ukázra. A mai napon érvényes szlovákiai jogi környezetben, ha ön szombat reggel szeretne venni egy hízót levágásra, nem elég a késeket megfenni, farmszámot is intézni kell. Mi van?
Farkas Ottó 17 megjelent könyve után jutott el arra a gondolatra, hogy fellapozza azokat az egykori újságokat, amelyekbe az ún. rendszerváltás idejében dolgozott. Az akkor megjelent írásai közül kiválasztott két kötetre valót, s az első kötet a napokban meg is jelent. Erről írt Juhász Dósa János, címe: Egy feledésre ítélt korszak és régió krónikája.
Csillebérc, Gazdagrét, Kútvölgy, Naphegy, Zugliget. Ezeket a neveket a rossz természetű Döbrentei Gábor adta, s ő találta ki a történelem szavunkat is. Róla ír a Leporolt históriákban Lacza Tihamér.
1849 szeptemberében Pétervárad feltétel nélküli meghódolását követően már csak a komáromi erődön lengedezett a Szűz Máriás lobogó. A körülzárt vár 29 éves parancsnokát, Klapka György vezérőrnagyot ezernyi gond gyötörte. Miközben tárgyalt az ostromlókkal, a várőrség fegyelmét kellett drákói szigorral fenntartania. Merényletet kíséreltek meg ellene és egy tiszti csoport ki akarta kiáltani a csallóközi köztársaságot. Babucs Zoltán: Merénylők, zendülők és a Respublica Komariomiensis.
Szívek az ár ellen. Mondhatjuk-e mi, a 21. század kényelmében élők, hogy az eső miatt nem veszünk részt a tiszteletére megrendezett zarándoknapon? Nem. A hívő szívek idén is megérkeztek Alsóbodokra, hiszen Esterházy János a felvidéki magyarság és az emberség védelmében halt mártírhalált. A zarándoknap eseményeit Szomolai Andrea Belenézni Esterházy János szemébe címmel foglalta össze.
Több esztendeje már, hogy a Nagykürtösi járásban fekvő Inám község önkormányzata és a helyi egyházközség szeptember 8-án rendszeres kegyeleti megemlékezést tart a Szent György-templomban. Idén már kilencedik alkalommal gyűltek össze, hogy fejet hajtsanak a falu neves szülöttje, Lénár Károly pápai káplán, valamint a meghurcolt felvidéki papok és hívek emléke előtt. Kaszmán Zoltán: Állhatatosan: imádságban és erőben.
Csótó László grafikus idén lett volna 70 éves. A királyhelmeci Mailáth József Regionális Múzeum a 2024-es évet Csótó-emlékévnek nyilvánította és három időszaki kiállítással emlékezett meg a művész több évtizedes munkásságáról. A legutolsó a hétvégi bodrogközi kulturális fesztivál alkalmából nyílt meg, sokatmondó címmel: Soha ne add fel! A kiállításról Molnár Gabriella tudósít.
Tartalmas egy hónapon van túl Juhász István mezőgazdász, akit előbb az augusztus 20-i nemzeti ünnepen Magyar Arany Érdemkereszttel tüntettek ki Magyarország besztercebányai konzulátusán, majd pár nappal később Hanva község díszpolgári címét is átvehette. Az Agrárius Kft. tulajdonosát 80. születésnapja alkalmából médiacsaládunk nevében is felköszöntöttük, és ha már ott jártunk egy interjúra is felkértük. Virsinszky Tamás beszélgetett vele.
Születésnapi kiállításmegnyitóra gyűltek össze az érdeklődők a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériába a múlt héten, amikor a 70 esztendős képzőművész, Lőrincz Zsuzsa Fényszövő című tárlatát nyitották meg. Erről küldött beszámolót Lacza Gergely.
A Buzgó a gömöriek ikonikus helye. Az egykor üzlethelyiségként, majd később kultúrházként működő épület még az 1800-as években épült, a Hangya Szövetkezet összefogásának eredményeként. Hogy mi minden történik a Buzgóban, Majoros Jácint írásából megtudhatják.
Hogyan és milyen ételeket főztek a középkorban? Milyen fűszerekkel ízesítették az ételeket? És vajon a ma emberének ízletesek-e ezek az étkek? A többi között ezeket a kérdéseket tette fel Agócs Szvorák Emese Kasza Patriknak, a Defensores füleki helytörténeti csoport vezetőjének. Azt is megtudhatják az Eleink eledele című írásból, hogy a helytörténeti csoport által kínált ősi ételek közül a legnépszerűbb a füstölt hús szilvalekvárral.
A belső értékeket is fontosnak tartja a Felvidék Szépe, Uzsák Emma. A Selye János Gimnázium VII. N osztályos diákja az idei Magyarok Világszépe Szépségverseny karcagi döntőjében elnyerte a Felvidék Szépe címet, az internetes szavazáson pedig a Blikk különdíját. A sikeres komáromi leányt Nagy-Miskó Ildikó mutatja be.
Analógiák – Túl a látható birodalmán címmel folytatódik a lap önismereti sorozata.
Ezerarcú, érintetlen erdélyi bérceken járunk a Hazajáróval.
Fekete Norbert ajánlata: grillezett lazac mézes-balzsamecetes mártással édesburgonya- korongokon, avokádóval és málnaraguval.
Vas Gyula a Citroën ë-C4 X autót tesztelte.
A magyar labdarúgó-válogatott nemrégiben szenvedte el legsúlyosabb vereségét Marco Rossi regnálása alatt, amikor Düsseldorfban 5:0-ra kikapott a németektől. A szurkolók persze azonnal kétségbe estek, többen Rossi távozását követelték, Mátis Rudolf szerint ez abszurd követelés. Ellenkezőleg az ajánlja, hogy Bízz a Mesterben!
Az azeri nagydíj után, de a szingapúri előtt vagyunk a Formula–1-ben. Még hét versenyt rendeznek a 2024-es idény során, Ázsia és Amerika játssza majd a főszerepet, de ami a legfontosabb, eldől, Max Verstappen negyedszer is világbajnok lesz-e, vagy legyőzhető a Red Bull holland pilótája. Ami előre kijelenthető, 2025-re alaposan átrendeződik a mezőny, írja Rajkovics György.
A MAGYAR7 38. számának hátlapján Koháry István füleki szobra látható.
(ma7.sk/Felvidék.ma)