A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége és a Szövetség a Közös Célokért közös programjaként, a Gombaszögi Nyári Tábor keretében „Maradjak vagy menjek?” címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést a fiatalok útkereséséről, valamint a szülőföldön való maradás vagy elvándorlás témakörében.
A beszélgetés vendégei Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos, Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke, valamint felvidéki fiatalok voltak, név szerint Balázs Rita, Alföldi András, Kristóf Áron és Takács András.
A fórumon megjelenteket Hideghéthy Andrea, a Szövetség a Közös Célokért társulás ügyvezető igazgatója köszöntötte, és tette fel kérdéseit a beszélgetőpartnereknek.
A párbeszéd első részében Horony Ákos és Őry Péter fiatalkori jövőképükre és a felnőtté válás fordulópontjaira emlékeztek vissza. Mindketten bemutatták tanulmányaikat és a pályaválasztásukhoz vezető utat. Arra a kérdésre, hogy miért maradtak idehaza, Horony Ákos kiemelte, hogy a családi kötődés fontos szerepet játszik abban, hogy az ember ne maradjon külföldön, vagy vissza tudjon térni szülőföldjére. Őry Péter így fogalmazott: „Ilyen nevelést kaptam, a gyökér az gyökér, úgy éreztem, hogy minden ideköt, itt kell maradni, itt kell teljesíteni.
A kihívás nem az, hogy a nehézségeket arrébb tesszük, hogy külföldön könnyebb lesz, nem lesz könnyebb, ugyanolyan nehéz, mint idehaza.”
Hideghéthy Andrea kérdésére, hogy milyen üzenetet lehet közvetíteni a fiatalok felé, illetve hogy ők 18 évesen hogyan látták, milyen karrier előtt állnak, lesz-e jövőjük, és milyen lesz az a jövő, Horony Ákos így válaszolt: „Nyilván minden egyes ember igyekszik érvényesülni, a lehetőségeket próbálja megragadni” – és saját pályafutását, lehetőségeit hozta fel példaként. A sikert abban is látja, hogy olyan pozícióban, ahol többet tud tenni közösségéért, eredményeket érhet el.
„A politikában a siker kulcsa a politikai erő is; ha valamit változtatni szeretnénk, vagy bármilyen szabály módosítását elérni, ahhoz nem ártana a parlamenti képviseletünk.”
Péter véleménye és tapasztalata szerint az elején mindenki keresi az útját: „Ahhoz, hogy bármilyen szakmában, tudományban vagy kérdésben jót tudjon alkotni és biztosítsa megélhetését, azon az úton végig kell menni.” Tapasztalatot és tudást kell szerezni – mondta. Hozzátette: „Vannak sikerélmények is, ha valamit sikerül megvalósítani, újítani, véghezvinni, előrejutni. A sikert abban látom, hogy élvezze az ember, amit csinál.”
A beszélgetés folytatásában a fiatalok formáltak véleményt társadalmi kérdésekről. Mi lesz a felvidéki magyarsággal, lesznek-e magyar iskolák? Véleményük szerint a népességfogyásért a felnőtt generáció tehet, mert az épületek állnak, az intézmények léteznek, mégis egyre kevesebb a magyar gyermek az iskolákban. Fontosnak tartják, hogy a magyarok megőrizzék identitásukat és magyar oktatásban részesüljenek. Tanáraik, oktatóik is arra biztatják őket, hogy maradjanak anyanyelvüknél, és adják azt tovább gyermekeiknek – hangzott el. Kiemelték, hogy az európai őslakos nemzetek fogyása nagyban függ a döntéshozó pozícióban lévő emberektől.
Arra a kérdésre, hogy hogyan látják jövőjüket, a pályaválasztás fontosságát emelték ki. Mérlegelik környezetük gazdasági és társadalmi nehézségeit, és olyan oktatási intézményben szeretnék folytatni tanulmányaikat, ahol olyan szakmát tanulhatnak, amelyben hiányt látnak, és szükségét érzik a változtatásnak. Többen közülük a Magyarországon való továbbtanulást tűzték ki célul, mert véleményük szerint az anyaországban több és nagyobb lehetőség van a felsőfokú oktatás terén. Fontosnak tartják a karrierépítést és az önmegvalósítást.
Jelenleg úgy érzik, hogy tanulmányaik befejezése után vissza szeretnének térni szülőföldjükre, de előre nehéz megmondani, hogy „kit hová sodor az élet”.
Zárótémaként kifejtették véleményüket arról, mit jelent számukra a család, a haza és a nemzet. Mint elmondták, a családalapítás nagyon fontos, hogy átadják azokat az értékeket, amelyeket szüleiktől, nagyszüleiktől kaptak. Büszkeséggel tölti el őket szűkebb hazájuk szépsége. Felvidéki magyarként a szülőföld és a nemzet nagyobb jelentőséggel bír; a haza egy belső érzés. Véleményük szerint „aki külföldön él, mindig is meg lesz benne az a honvágy, amely hazahúzza.”
Hideghéthy Andrea zárszavában sok sikert kívánva köszönte meg a fiatalok részvételét. Hangot adott elismerésének, és reményét fejezte ki, hogy elképzeléseik, terveik megvalósulnak, és általuk is biztosítva lesz a felvidéki magyarság jövője.
Máté Gyöngyi/Felvidék.ma