Az Érsekújvári járásban levő Barsbaracska napjainkban főleg a nyári szezonban megtartott Kastély napokról ismert, mindamellett egyre több adalékot tudhatunk a községhez kötődő Kelecsényi famíliáról, ugyanis idén jelent meg a család és a falu kapcsolatát összegző kiadvány. Azonban kevesen tudják, hogy a látássérültek nemzetközileg ismert írásmódját, a Braille-írást egy barsbaracskai származású dr. Mihályik Szidor (Izidor) honosította meg a történelmi Magyarországon.
A komoly kutatások eredményeként derült fény a községhez kötődő kapcsolatokra. Barsbaracska község kiemelkedő szülöttje dr. Mihályik Szidor – ezt már Wurczer Péter, Barsbaracska polgármestere, helytörténész mondta a Felvidék.ma megkeresésére. Hozzátette, számos helyen és forrásból kutatott az utóbbi időben. Ennek köszönhetően rajzolódott ki dr. Mihályik Szidor életrajza, baracskai származása. Egyházi levéltárakban, régi anyakönyvekben lelt rá az alapinformációkra.
Mihályik Szidor 1837. március 27-én született Barsbaracskán, a faluban keresztelték meg.
Apja uradalmi kasznár és öt testvére volt. Az egyik bátyja, Ignác Ferdinánd kanonok volt Pest vármegyében. Ugyan alig pár évet élt a faluban, annak ellenére Szidor a kézzel írt életrajzában is visszaemlékezik a szülőfalujára, a szövegben megjelenik Barsbaracska neve. A szülőháza ma már nem áll, ám be tudják azonosítani annak helyét a falu központjában.
Korán elvesztette a szüleit, így a Budapesten élő keresztszülei nevelték fel. A nevelőapja, az édesanyja testvére Halványi János a pesti vakok intézetének az igazgatója volt hosszú évtizedeken át.
Mihályik Szidor ennek köszönhetően ismerkedett meg közelebbről a látássérültek életével, problémáival
– magyarázta a helytörténész. A Braille-írás immár két évszázados múltra tekint vissza. Mihályik Szidor a 19. század közepén tanulmányúton járt Németországban, Angliában és Franciaországban. Párizsban ismerkedett meg a Braille-írással 1860-ban. Ekkor még kevésbé volt ismert ez az írásmódszer, kevésbé volt kidolgozva.
Mihályik Szidor 1863-ban jogi doktori címet szerez. Azonban a keresztapját követve 1865-től 1890-ig volt a pesti Vakok Országos Nevelő és Tanintézete igazgatója. Több fejlesztés is kötődik a nevéhez, például 1873-tól állami támogatásban részesült az intézet. Irányítása alatt neves intézménnyé vált az iskola.
A leendő emlékszoba logója
Amatőr zeneszerzőként fontosnak tartotta a zenei nevelés erősítését az intézetben. Orgonát építtetett, melyen a látássérültek is játszottak.
1870-ben jelentette meg A vakokról című művét, amely az első ilyen témájú szakirodalmi kiadvány a történelmi Magyarországon. Ebben már szól a Braille-írásról is.
1872-ben adta ki az első magyar nyelvű Braille-írásos könyvet. A kiadvány egy speciális nyomdán készült.
A szerkezetet Bars megyei adománygyűjtésből vásárolta. Dr. Mihályik budapesti tartózkodása alatt kiváló kapcsolatokat ápolt a Bars vármegyei nemesekkel – tette hozzá a helytörténész. Az első kiadványt inkább tekinthetjük relief gyermekkönyvnek.
Dr. Mihályik Szidor kezdeményezte az intézet új, ma is álló épületének megépítését. Több évtizeden át igyekezett népszerűsíteni a vakokat segítő írásrendszert, végül 1893-ban hivatalosan is bevezették a Braille-írás tanítását Magyarországon. Ezt már Megyeri Károly és Lovács József tanárkollégákkal közösen hozta létre. Dr. Mihályik Szidor 1901-ben hunyt el, a földi maradványait a budapesti Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.
Barsbaracska nem feledkezik el híres szülöttjéről. A faluvezetés egy emlékszobát tervez létrehozni a tiszteletére.
A magyar állam támogatásának köszönhetően hamarosan elkezdődik a dr. Mihályik Szidor Emlékszoba kialakítása. Hagyatéka ma is fellelhető, bizonyos személyes darabokat sikerült már az önkormányzatnak beszereznie. A hagyatéki tárgyak mellett interaktív elemek színesítik majd a községházán létrejövő emlékszobát – avatott be a részletekbe Wurczer Péter.
Pásztor Péter/Felvidék.ma
