Nemeskürty István emlékezete – Tudomány–Oktatás–Filmművészet címmel szervezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karának Történelem és Társadalom Tanszéke november 26-án, az egyetem Zrínyi Termében. A Magyar Tudomány Ünnepe 2025 programsorozat egyik részrendezvényeként az egész napos konferencia Nemeskürty István történészi, pedagógusi, filmes életművének, vagyis kulturális és közéleti szerepvállalásának állított emléket.
Az egyetem főépületének második emeleti közösségi terét – ez alkalomból – Nemeskürty Társalgóvá nevezték át. „Egy tér átnevezése nem pusztán névtáblacsere, hanem a hely új értelmezésének megszületése, valamint a közös gondolkodás elindítása.” Veszelszki Ágnes, az egyetem Nemeskürty István Tanárképző Főiskolai Karának dékánja emellett azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Nemeskürty életműve azért is számít különlegesnek, mert az író nemcsak történetírói, stúdióvezetői, pedagógusi, irodalomtörténészi, hanem – mindemellett – jelentős közéleti szerepet is vállalt. Ez a róla elnevezett társalgó ezért is lesz a párbeszéd és a nyitottság színhelye – jelentette ki Veszelszki Ágnes.
Szerencsés Károly, az NKE NITK Történelem és Társadalom Tanszékének vezetője a konferencia szakmai programjának ismertetését követően arról beszélt, hogy
Nemeskürty István életében a magyar történelem azon pillanatait idézte fel, amikor a nemzet a válságokra nem visszahúzódással, hanem kulturális és intézményépítő erőfeszítésekkel válaszolt.
Szerencsés Károly szerint a bizonytalan korokban a Ludovika megépítése is ilyen „válasz” volt. Nemeskürty ugyanis szerinte olyan ember volt, aki hűséget tanúsított a közösség iránt, amivel valamennyiünk számára ma is példát mutat!
Szerencsés Károly előadása (Fotó: Szilágyi Dénes/NKE)
Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár igazgatója Nemeskürty István szakmai pályájának kezdeti szakaszát ismertette. Nemeskürty ugyanis családi indíttatásból választotta a katonatiszti pályát, amely akkoriban rendkívül megbecsült, vonzó hivatásnak számított. Nemeskürty István a Ludovika Akadémia keretében működő hűvösvölgyi Bolyai János Műszaki Akadémián fejezte be tanulmányait, ahol 1944. november 15-én avatták hadnaggyá. Ennek ellenére aztán 1950 után mégis mind egyértelműbben fordult a tanári, irodalmi, vagyis kulturális pálya felé.
Koltay Gábor filmrendező egy 1972-es emlék felidézésével kezdte előadását. Édesapja hazavitt akkoriban egy könyvet – ami a Requiem egy hadseregért című Nemeskürty-féle, akkoriban nagy port felkavaró mű volt. Erről a 2. magyar hadseregről szóló könyvről mondta azt Koltay Gábor édesapja, hogy azt mindenkinek el kell olvasnia! 1959–1985 között Nemeskürty stúdió igazgatóként dolgozott.
Sikeréhez nem csupán személyes bátorsága, hanem kivételes erkölcsi tartása is kellett, amely – Koltay szerint – az író legfőbb öröksége volt.
A történelem Nemeskürty számára nem csupán tudományos, hanem nemzetnevelő feladat is volt. Tapasztalataiból merítve– szakítani tudunk azzal a berögzült önképünkkel, hogy a magyarság „tehetetlen, kiszolgáltatott nép”.
Veszelszki Ágnes a Nemeskürty Társalgó táblájánál (Fotó: Szilágyi Dénes/NKE)
Nánay Mihály, az NITK docense az 1990-es évek közepén megjelent Nemeskürty Búcsú pillantás című kötet történelmi-kulturális hátterét mutatta be. Mint kiemelte, a Horthy-korszak súlypontjait új megközelítésből bemutató mű Nemeskürty István történelmi ismeretterjesztő munkásságának egyik fontos darabja, amelynek célja, hogy árnyaltabb, korábban figyelembe nem vett forrásokra támaszkodó képet adjon Magyarország két világháború közötti történetéről, „túl a sztereotípiákon és ideológiai torzításokon”.
Simándi Irén, az NITK Történelem és Társadalom Tanszékének egyetemi tanára előadásában azt mutatta be, milyen levéltári és történeti forrásokból lehet rekonstruálni Nemeskürty István pályáját és szerepét a magyar filmkultúrában. Itt különösen az 1950–70-es évek politikai közegéről juthatunk páratlan információkhoz, hisz a pártállami háttéranyagok és állambiztonsági források, folyóiratcikkek és interjúk kutatására pont az utóbbi években nyílt komoly lehetőség.
Veszelszki Ágnes dékán megnyitója (Fotó: Szilágyi Dénes/NKE)
A plenáris előadásokat követően, az első szekció előadásainak moderátora Rigó Balázs egyetemi adjunktus volt. Berta András egyetemi tanársegéd az1968-ban elkészült az Egri csillagok c. film forgatásának hátteréről elmondta, hogy óriási anyagi erőforrásokat használtak fel a film sikere érdekében. De a film elkészítésébe forgatott energia megtérült, hiszen a mozifilm nemcsak itthon, hanem külföldön is hatalmas sikert aratott. Pedig az Egri csillagok forgatókönyvének megírásakor Nemeskürty nemcsak Gárdonyi Géza művéhez, hanem a történelmi eseményekhez is hűséges maradt. Nemeskürty István, a Magyar Millenium kormánybiztosa (1998-2001) című előadásában Dévavári Zoltán egyetemi docens arról beszélt, hogy az ünnepség nem csupán egy volt a ceremoniális alkalmak közül, hanem nyugodtan kijelenthető, hogy a modern 21. századi magyar nemzetépítés kivételes kulturális és politikai eszközének a funkcióját is betöltötte.
Földváry Katalin egyetemi adjunktus Nemeskürty hitével kapcsolatban a pócsi kegykép kapcsán beszélt a 17. századi prédikációkról. Kovács Kálmán Árpád adjunktus Nemeskürty Kis magyar művelődéstörténet című könyve kapcsán hangsúlyozta, hogy
a művelődéstörténet célja nemcsak a reális nemzeti önismeret kialakítása és a kulturális hagyományok megértése, hanem – emellett –a valódi teljesítmények mellett a hiányosságokat is fontos felismerni.
A második szekció moderátora Simándi Irén volt, ahol Heil Kristóf egyetemi tanársegéd Nemeskürty István magyarságképét ismertette. Megállapította, hogy ez a kép történeti, kulturális és identitásbeli tényezőkön alapult, és folyamatosan változott. Nemeskürty István felfogása szerint a magyar történelem értelmezésének központi eleme a nemzeti sors. Vizsgálódásaiban kiemelt fontosságot tulajdonított a válságkorszakoknak és az önvizsgálatnak. Hogyan lehet Nemeskürty István filmjeit felhasználni a középiskolai oktató-nevelő munkában?
Erről szólt Kas Géza Imre docens elődása, aki bizonyos történelmi tablókra hivatkozott, (István, a király), másrészt említett olyan műveket, amelyek morális kérdéseket vetnek fel (Az ötödik pecsét). Teiszler Éva egyetemi adjunktus Nemeskürty írott alkotásaiban Szent István alakját és korát bemutatva arra is felhívta a figyelmet, hogy Nemeskürty tiltakozott az ellen, hogy őt történésznek „titulálják”.
Történelmi esszéinek karakterességére jellemző, hogy a saját korának történészeihez képest ő máshová helyezte a hangsúlyokat. Az NKE Kommunikációs és Program Igazgatóság irodavezetője, Sallai Zsófia, a szakmai konferenciát követően a Magyar Corvin-lánc Testület megbízásából készült Nemeskürty István – Magyar küldetéstudattal a nemzet szolgálatában című monográfiájának bemutatására is sor került.
A közönség (Fotó: Szilágyi Dénes/NKE)
A beszélgetésben részt vett a szerző, Toót-Holló Tamás is, aki a kötet szerkesztője, valamint Kollarik Tamás, Nemeskürty-, Balázs Béla- és Bánffy Miklós-díjas producer, filmrendező, egyetemi tanár, továbbá moderátorként Szabó Anett, az NKE sajtófőnöke. Sallai Zsófia arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy Nemeskürty életét meghatározta katonai hivatása, amely későbbi élete során szellemi életének is alapvető része maradt.
Ennek lényegi eleme a fegyelem, ami a lényegre törés attitűdjében is megnyilvánult. Kollarik Tamás, aki ma is Nemeskürty tanítványaként jellemzi saját magát, kijelentette, minden más funkciója mellett Nemeskürty Istvánt a magyar filmtörténet egyik legjelentősebb hazai producereként is számon tartjuk. 1968-ban, amikor Nemeskürty István a Velencei Filmfesztivál Ezüst Oroszlán-díját – a többi korábban elismert filmrendezőtől eltérően – nem egy alkotásért, hanem A magyar film története című könyvéért kapta. Ilyen elismerés korábban ismeretlen volt a biennále történetében. Nemeskürty István filmes életműve tehát nem csupán hazai mércével kimagasló, hanem nemzetközi összehasonlításban is ritka!
Gecse Géza/NKE nyomán/Felvidék.ma
