Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke szerint ami a gazdasági és pénzügyi helyzetet illeti, nem volt rossz éve Szlovákiának. Sajnos, az év végét a világválság beárnyékolta. Az év végi események rámutattak a kormánypolitika valódi arcára is, a botrányoknak pedig kellemetlen hatásai vannak az adófizetők polgárokra nézve.
A Lisszaboni Szerződés
Az MKP 2008-ban megszavazta a Lisszaboni Szerződést, és ennek volt nehezményező hatása az ellenzéki együttműködés hatékonyságára. Az MKP azonban ezt nem azért tette, hogy növelje koalíciós potenciálját, vagy, hogy jó pontot szerezzen a Smernél. Felelősségteljesen állt e kérdéshez, hiszen egy európai problémáról volt szó, és az MKP mint az európai integráció felé elkötelezett párt, nem cselekedhetett másként.
Vagy az MKP-val vagy a SNS-szel
Miután az MKP számára a Szlovák Nemzeti Párttal való együttműködés teljességgel kizárt, jelenleg úgy tűnik, a szlovákiai kormányzást az MKP-val vagy az SNS-szel? kérdés eldöntése is meghatározza. Csáky Pál emlékeztetett és rámutatott, az MKP-val való együttműködés és kormányzás jó imidzset jelent Szlovákiának, hiszen a magyar párttal való kormányzás eredménye Szlovákia európai integrációja is. Ellenben a SNS kormányzati tevékenységét a provokációk jellemzik. A Smer pedig egy különleges párt, melyben különböző érdekcsoporthoz tartozó személyek vannak. Csáky Pál elismeri, hogy a Smerben vannak olyanok is, akik gazdaságilag előrelépést jelenthetnek Szlovákiának, viszont azt is látni kell, hogy ugyanúgy megtalálhatók ott a SNS képviselőivel rokonszenvező politikusok is. Ugyancsak nehezen elfogadható az MKP számára a Smernek Kubához és Moszkvához fűződő szoros viszonya.
Nincs feltétele Iveta Radičová támogatásának
„Az MKP politikai irányultsága nem változott. A jobbközép pártjai közé tartozik – idehaza és külföldön is így tekintenek ránk” – mondta Csáky Pál. Így az MKP számára az SDKÚ és a KDH a legmegfelelőbb szövetséges, amit az is jól mutat, hogy közös jelöltet támogatnak a hamarosan sorra kerülő köztársaságielnök-választáson. Ezt az MKP semmilyen feltételhez nem támasztja.
Téves elképzelés az autonómiáról a szlovák társadalomban
„Úgy gondolom, hogy egy demokratikus országban mindenről vitázhatunk, ami nem törvényellenes vagy alkotmányellenes. Ilyen az autonómia is, ezt a kifejezést az Európai Unió nyolc tagországának alkotmánya tartalmazza. Szlovákiában sem ismeretlen ennek a tartalma, hiszen egy belső önállóságot teremt meg, például az egyház vagy a szakszervezetek számára, de akár ez egyetemek és a regionális önkormányzatok számára is. Etnikai elven is léteznek autonómiák, és azok éppen a többnemzetiségű társadalmak stabilitását biztosítják” – mondta Csáky, aki szerint nagyon elegáns megoldást találtak Dél-Tirolban, vagy a belgiumi németek számára is. Hasonlóan elegáns példa Skócia és Wales helyzete Nagy- Britanniában. De jól működő példával találkozhatunk Spanyolországban vagy Korzikán is, az autonómia hatékonyságát láthatjuk a finnországi Aland-szigeteken is. Szlovákiában azonban az autonómia lényegi részét helytelenül értelmezik. 1920 után a szlovák politikusok gyakran beszéltek autonómiáról, miközben az alatt az első lépést értették a teljes önállósodás irányába. Ez történt 1939-ben, részben 1968-ban is, mikor egy federáció jött létre, és ez történt 1993-ban. De ez utóbbira sem kerülhetett volna sor egy 1968-as alkotmánytörvény nélkül. És az MKP az alkotmányosság útján járt eddig is, és ez így lesz a jövőben is. „Biztosíthatom Önöket, hogy az MKP mindig betartotta és betartja az Alkotmányt. Soha nem szavaztunk olyan törvény mellett, mely alkotmányellenesnek tűnt. Emellett természetesen a törvényeket is mindig betartottuk” – mondta az MKP elnöke.
Törvényeket!
Az MKP-ban teljes az egyetértés afelől, hogy Szlovákiában a jelenlegi szint a nemzeti kisebbségek jogállásáról elégtelen, elmarad az európai átlagtól és az EU-ban használatos pozitív példáktól. Úgy véljük, hogy ezt a problémát lépésről lépésre új törvények meghozatalával kell megoldani, vagy egy általános kisebbségi törvénnyel. Ez a nézet a pártban változatlan, eltérések legfeljebb az egyes kérdések időzítését tekintve lehetnek. Az MKP programja azonban nem csak nemzetiségi kérdésekkel foglalkozik, hanem a párt legtöbb törekvésének megvalósulása közvetlenül is Szlovákia valamennyi polgárának érdekét szolgálja. „Egyetlen olyan párt vagyunk, mely a kisebbségi jogokra és az emberi jogokra együtt tekint” – mondta Csáky Pál.
(A TA3 hírtelevízó politikai műsorának rövidített, szerkesztett változata)
(- www.mkp.sk, Felvidék Ma)