Falutól a városig
Naszvad első írásos említése 1269-ből származik, az esztergomi érsek udvarházának birtokleírásában szerepel, Naswod néven. Ennek a falunak az őse a tatárjáráskor elpusztult. Naszvad egészen...
Zrínyi Ilona fejedelemasszonyra, Munkács várvédő hősére emlékezünk halálának 320. évfordulóján
Gróf Zrínyi Ilona, a Zrínyi családból való nemesasszony és hősnő, I. Rákóczi Ferenc feleségeként Felső-Magyarország fejedelemségének nagyasszonya, majd Thököly Imre feleségeként az Erdélyi Fejedelemség...
Wass Albert írófejedelem emlékezete halálának 25. évfordulóján
Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert 1908. január 8-án született az erdélyi Válaszúton, a Bánffy-kastélyban. Az élők sorából 1998. február 17-én távozott. A Wass...
A Kassai Magyar Kultúra és Történelem Napja
A kassai magyarok február 15-én ünneplik a Kassai Magyar Kultúra és Történelem Napját, melyet 2013 óta tartanak Kolár Péter ötlete nyomán, mivel ezen a...
Rozsnyó első írásos említése – III. András király oklevele
Rozsnyó legrégebbi írásos említése III. András király oklevele 1291. február 3-án íródott, amellyel felhatalmazta az egri káptalan képviselőjét, hogy a királyi képviselővel együttműködve meghatározza Rosnoubana község határait. Az évforduló kapcsán Sylvia Holečková, a Rozsnyói Bányászati Múzeum történésze adott információt az oklevélről és az azt követő időszakról.
Soha többé!
Soha többé 1945–1948 címmel nyílt kiállítás a kassai MaJel Rovás Központ FiguratiF Galériájában február 14-én, melyet Kovács Ágnes, az intézmény igazgatója nyitott meg. A 15 angol nyelvű összetekerhető képen Csehszlovákia egy szégyenteljes korszaka elevenedik meg, mellyel a két utódállam sem mer férfiasan szembenézni. Az a korszak volt ez, amikor Sztálin torz gondolata érvényesült, mely a nemzetiségi kérdés rendezését csupán vagonkérdésnek tekintette.
A szerelem ünnepének első említései a Hamlet fordításokban jelentek meg
A szenthez kötődő világi Valentin-napot elsősorban a szerelem ünnepeként ismerik. A 14. század végén keletkezett az angol királyi udvarban, és átterjedt más nyugat-európai országokba...
Moszkva/Brüsszel 1937/2023
Nem mai találmány, hogy a géniuszokat nem eléggé megtapsolókra csúnyán néznek. Az alábbi történetet (s innen nézve: látomást) az orosz (pfuj!) író, Alekszandr Szolzsenyicin vetette papírra Gulag szigetvilág című művében. 1937-ben történt Moszkva környékén…vagy 2023-ban Brüsszelben?
Éljen Magyarország jelszóra sortűz volt a válasz
Már hagyománnyá vált, hogy évente február 12-én pozsonyi magyarok egy csoportja összegyűlik a pozsonyi csalogányvölgyi temetőben, hogy megemlékezzen a Pozsonyban 1919 februárjában lezajlott sortűz ártatlan áldozatairól.
Széchenyi István magánlevelezésének titkai
Gróf Széchenyi István privát levelezéseibe nyújt betekintést a Bölcsészettudomány Kutatóközpont Történettudományi Intézetének online adatbázisa, amelyből megismerhetjük a „legnagyobb magyar” magánéletét, politikai munkásságát és gazdasági...
A Duna menti népek összefogása
Az eseménynek külön aktualitást adott a jelenlegi háborús kelet-európai helyzetben felerősödött közép-európai útkeresés számos jele: a magyar–osztrák, magyar–szerb, magyar–horvát és magyar–szlovén kapcsolatok megélénkülése mellett, a 2015-ben létrejött slavkovi formáció cseh–szlovák–osztrák együttműködési szándéka, a Balti-, a Fekete- és az Adriai-tenger közötti térséget összefogni törekvő lengyel külpolitika évtizedek óta jelenlévő Intermarium kezdeményezése, s természetesen a V4 csoporton belül kialakult viták tisztázása.
Bocskai előtt tisztelegve
A Bocskai Keresztyén Társaság (BKT) február 3-án megkoszorúzta Bocskai István erdélyi fejedelem emléktábláját a kassai Fő u. 67-es számú házon, ahonnan két éven keresztül...