1848 vízválasztó volt történelmünkben. Az alkotmányunk védelmében 1848 őszéről vívott önvédelmi harcunk 1849 áprilisának derekától függetlenségi háborúvá terebélyesedett. Csak két európai nagyhatalom volt képes térdre kényszeríteni bennünket, ám …
Babucs Zoltán hadtörténész rovata
-
-
A Magyar Királyság nagy szerencséjére az első bécsi döntés során jó vastagon fogott gróf Galeazzo Ciano olasz külügyér zöld ceruzája a térképen, ezért az új határ megállapítására magyar–csehszlovák …
-
Az 1849. február 5-i branyiszkói áttörésben az „ördöngős” Guyon Richárd ezredes „személyes vitézsége és kitartása” mellett a korábban gyávaság hírébe keveredett szegedi 33. „ködmönös” honvédzászlóalj is jelentős szerepet …
-
1848. december 2-án I. Ferenc József lépett trónra, s nem sokkal később, 1848. december 14. és 16. között indult meg a császári-királyi hadsereg koncentrált támadása Magyarhon ellen, amellyel …
-
1848–1849-ben Bécs sikerrel alkalmazta az„oszd meg és uralkodj” elvet, hiszen nemzetiségeinket sorra ellenünk uszította, bár szép számmal harcoltak a honvédsereg soraiban is tótok, oláhok, németek, ruszinok és bunyevácok. …
-
A szabadságharc végnapjaiban, 1849. szeptember 2-án lejárt a kétheti fegyverszünet, pár nappal később a császári-királyi és a cári csapatok szoros ostromgyűrűt vontak Komárom falai köré. Klapka György honvédtábornok …
-
A komáromi kitörés sikerét kihasználva, 1849 augusztusában Klapka György honvédtábornok ereje gyarapítására törekedett. Az általa birtokolt területeken mintegy ötezer újoncot állítottak ki, de védőserege gyarapodott a miglészi Mednyánszky …
-
Nyolcvanegy esztendővel ezelőtt úgy tűnt, a Wehrmachtot és szövetségeseit semmi sem állíthatja meg a keleti hadműveleti területen. 1942. július 18-án a Magyar Távirati Iroda német forrás alapján közölte …
-
Száz esztendővel ezelőtt a Magyarország „köré font börtönfalakon” újabb rés nyílt, amikor Kerca és Szomoróc 1920. évi felkelése és az első nyugat-magyarországi felkelést követő soproni népszavazás után, 1923 …
-
1848 tavaszán a Batthyány-kormány egyik legfontosabb feladata volt, hogy a császári-királyi hadsereg külhonban állomásozó magyar kiegészítésű alakulatait hazavezényeltesse. Bécs húzta az időt, erre a magyar fél kijelentette, ha …