Kanadában is bemutatták a búcsi Népviseletes Babák Házának tárlatát. Az Ontario-beli Oshawa város Magyar Házában került kiállításra a felviidéki Babamúzeum négy babacsaládja.
Senki előtt sem ismeretlen a sorsnak az a szeszélye, amikor látszólag kegyetlen játszmát űz egy-egy író, tudós, feltaláló életével és életművével: Hányja-veti őket egy életen keresztül, mígnem haláluk után felkapja őket a „népszerűség”-nek nevezett főszeszély és lexikonokba, tankönyvekbe, netán viccekbe tereli neveiket, amiként egy-egy virág vagy levélke a csitri emlékkönyvébe kerül, ahol lenyomatként őrzi a hozzájuk fűződő gyönyörű emlékeket… Valahogy így történt-történik ez a népviseleteinkkel is. Azok hőskorában ugyanis természetes volt a jelenlétük és viselésük. Igaz, főleg ünnepnapokon kerültek elő a ládafiából, a tulipános ládából, vagyis méltóságot képviseltek, méltóságok kölcsönöztek viselőjének és az alkalomnak egyaránt, no meg gyönyörködtettek: Gyönyörködtették annak viselőjét és annak szemlélőjét egyaránt. Idők múltával azonban, amikor idegen divatáramlatok vették át a helyüket, a feledés pora kezdett peregni rájuk, mígnem a valódi értékekre fogékony szemek és lelkek felfigyeltek erre a rejtett kincsre…
Amikor népi kultúránkról és népi kultúrkincseinkről esik szó, sokunkban fel sem ötlik, hogy mérhetetlenül gazdag népdalkincsünk, népmese-világunk, táncaink, hagyományaink és szokásaink mellett igen komoly helyet követelnek maguknak népviseleteink is. Aligha akad még egy nemzet, amelynek tájegységenként, sőt településenként alakult volna ki sajátos népviselete. Márpedig a magyarság esetében ez így van. Annál meglepőbb, hogy a legtöbbször eredeti és sajátos öltözetekről van szó. Természetesen kimutatható bennük az egymásra hatás, a közös nemzeti hagyomány-érzés-és ízlésvilág visszatükröződése, mégis, mindegyik önálló egységet képvisel. Valamennyi pompás, káprázatos, szemet gyönyörködtető. Ez nem véletlen, hiszen ünnepi öltözékekről van szó, amelyek évezredek helyi ízlésének és hagyományvilágának leképezései. Sajátos és pótolhatatlan kincs ez a mi számunkra, kár lenne mindezt átengedni a feledésnek.
Szerencsére, egy eredeti ötlet kapcsán, Szobiné Kerekes Eszter, megörökíttette csaknem az egész Felvidék népviseleteit, babacsaládokon. Az egyes falvak és tájegységek népviselete egy-egy család felnőtt, idős és ifjú, (férfi és nő egyaránt) tagjainak sajátos viseletén keresztül ragyog fel előttünk évtizedek, évszázadok fátlyán keresztül is. Hogy ezek a babák által képviselt népviseletek ne kallódjanak, ugyancsak Szobiné Kerekes Eszter kezdeményezésére, szülőfalujában, Búcson létrehozták a Kultúráért és Turizmusért Társulással karöltve a Népviseletes Babák Házát.
A múzeum anyagának jubileumi, 150. kiállítására 2005-ben került sor. Amennyire igaz az, hogy népviseleteink fénykorában, ezek a káprázatos ruhaköltemények helyhez kötötten virágzottak, annyira igaz, hogy most, múzeumi reneszánszukat élve, hatalmas utakat tesznek meg Szlovákiától Magyarországig, Csehországtól Németországig, napjainkban pedig, Cúth János és felesége, Katalin meghívására eljutottak a tengeren túlra, az amerikai kontinensre, pontosabban Kanadába. Ebből az alkalomból Szobiné Kerekes Eszter négy babacsaládot készített fel a nagy útra. Ezek aztán eljutottak az Ontario-beli Oshawa nevezetű város Magyar Házába, ahol nem is akármilyen alkalomból, hanem az 1848-as magyar szabadságharc évfordulójának ünnepi műsora keretében lettek kiállítva, méltó keretek között. Még arra is alkalom nyílott, hogy Eszter mikrofonhoz léphetett és összefoglalhatta a népviseletekbe öltöztetett babák múzeumának létrejöttét és célját. Azt, hogy szükségét látták egykor virágzó, kápráztató öltözködési kultúránk hagyományainak megőrzését és tovább éltetését, hiszen olyan kincs ez, főleg a mai, egysíkúvá züllesztett, (tépett)farmernadrágos antikultúra világában, hogy annak értéke fölbecsülhetetlen. Ezt, a valamennyiünk közös gazdagságát képviselő kiállítást, ízelítő jellege ellenére is elragadtatással fogadta az oshawai Magyar Ház közönsége és aligha túlzás azt állítani, hogy az egyébként is gazdag kultúrműsor fénypontja lett a felvidéki népviseletek kiállítása, ami további, hasonló kiállítások megrendezésére ösztönzi a felvidéki népviseletek babamúzeumának vezetőségét és kezelőit!
Cúth János
{japopup type=”slideshow” content=”images/stories/_esemenyek/2012/03/33178a.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/03/33178b.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/03/33178c.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/03/33178d.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/03/33178e.jpg” width=”150″ height=”60″ title=”Babamúzeum Kanadában”}nagyítható{/japopup}
