A Szentpéteri Községi Sport Klub szervezésében harmadik alkalommal került sor felnőtt labdarúgó tornára – In memoriam Major Norbert – a 2010. július 6-án tragikus körülmények között elhunyt csapatkapitányuk tiszteletére. A négytagú család este Komáromból utazott hazafelé. Vásárolni voltak, aznap ünnepelték a kis Roderik első születésnapját. Heténynél egy, a másik sávból áttért autóbusz ütközött a gépkocsijuknak; a szülők és a kisebbik gyermek nem élte túl a balesetet. Dominik szintén súlyos sérüléseket szenvedett, egy hétig a pozsonyi gyermekkórházban ápolták és felépült. Major nagymamával és Norbert öccsével részt vett édesapja tiszteletére az emlékfa avatásnál.
Bocska Attila, a szentpéteriek klubtitkára, az emléktorna egyik szervezője köszöntötte a szép számú megjelenteket, majd a község polgármestere, Jobbágy József mondott ünnepi beszédet az emlékfánál.
„Jómagam mindig is hiszem és vallom, hogy Szentpéter lakosainak többsége közösséget, egy nagy,családot alkot. Ma, ahogy azt minden évben ilyenkor tesszük, családtagjainkra emlékezünk. Arra a Heténynél egy koraesti perc töredékében lezajlott döbbenetesen tragikus eseményre, amely villámcsapásként rázta meg nemcsak a szentpéteriek, hanem a szélesebb régióban élő emberek lelkét. Azt a végzetes pillanatot idézzük emlékezetünkben, amely a Major-család tagjait ragadta ki – hihetetlenül és váratlanul – szerettei és a szentpéteriek közösségéből. Öt év után is a döbbenet hatalmasodik el rajtunk, s a kérdések zuhataga ismételten áthömpölyög rajtunk. És dacosan a sorssal is vitatkozunk, s visszaállítanánk az időt, semlegesítve a tragikus pillanatot.
Mi azonban csak emberek vagyunk, nem uralhatjuk a téridőt, az lezajlott eseményeket. Igen, mi csupán emberek vagyunk. De érző-szerető Emberek! A major-család emlékezete is mi vagyunk, így együtt, mindannyian! Major Norbert focicsapatunk kapitányának emlékét idézzük, akinek vezetésével 2010-ben bajnokcsapat lettünk, s felkerültünk az V. Ligába. A Major-család emlékének adózunk, mementóként idézzük annak a harmonikus családnak a tragikus távozását, akikre a földi lét, a családi boldogság legszebb évei vártak.
Ma, kedves Barátaim, ismételten átvállaljuk a Major-család, élő tagjainak fájdalmát. Együttérzésünkkel bizonyítjuk, hogy az eltávozottak Szentpéter közösségének, a mi nagy családunknak megbecsült és szeretett tagjai voltak. Nélkülük lelkileg és érzelmileg is megviseltebbek, szegényebbek lettünk. S az idő kategóriája is kérlelhetetlenül pereg, hiszen idén már a fájdalmasan szomorú esemény 5. évfordulójára emlékezünk. A szentpéteriek tiszteletét, mélygyökerű és őszinte emlékezetét ma a Major-család Emlékfa felavatásával hangsúlyozzuk, tesszük időállóvá és a jövőbe mutatóvá. Gerendás Norbert, községünk fafaragó művészének alkotása nem csupán a szörnyű tragédia mementóját adja majd tudtára az utánunk jövő nemzedéknek. Az alkotás a szeretetet, az áldozatvállalást, a közösségért való tettek múlhatatlan fényét örökíti meg. Családtagunk, Major Norbert, csapatkapitány emberi nagysága előtt tiszteleg.
A Major-család emlékét megidézve mindannyiunk nevében reményemet fejezem ki, hogy a felavatandó – felszentelendő emlékfa az évek folyamán olyan emlékhellyé magasztosul, ahol a szeretet, a közösségi erő, az együvé tartozás és a gyökereink megtartó energiája hatja át az emberi lelkeket” – mondta a polgármester.
Az emléktorna ezt követően már a labdarúgásról szólt. A focigálára ismét erős mezőny gyűlt össze, hiszen a nyugat-szlovákiai V. liga keleti csoportjában játszó házigazdák mellett a komáromi területi bajnokság jó képességű csapatai közé sorolt bátorkesziek és a hetényiek vettek részt a rendezvényen.
A torna kiírása értelmében elsőként a két szomszédos község Hetény és Szentpéter mérte össze tudását. Nem kis meglepetésre a hetényiek 3:2-re győztek. A következő összecsapáson viszont a bátorkesziek 3:1-re legyőzték a hetényieket, úgy, hogy még három kapufát is lőttek a három gólon kívül. 
A két mérkőzés után következett a tizenegyesrúgó-verseny, amelyen 41-en vettek részt. Mivel ezen a napon a tizenegyest lövők nagyon jó napot fogtak ki, vagy gyengébb formájukat hozták a kapusok, így a bennmaradt 5 tizenegyes rúgónak a harmadik mérkőzés lejátszása után sikerült eldönteni, hogy ezen a napon ki volt a legjobb. Viszont a torna harmadik mérkőzése után az is eldőlt, hogy a házigazdának nem sikerült triplázniuk, ugyanis 2:2-es eredményt értek el a bátorkesziek ellen, ami azt jelentette, hogy Bátorkeszi 4 ponttal megszerezte a győzelmet, második lett Hetény 3, míg a hazai szurkolók csalódottságára Szentpéter lett a harmadik,1 ponttal.
Az eredményhirdetés előtt megszületett a döntés a tizenegyesrúgó-versenyben is. A győzelmet az ógyallai Nyilas Ferenc szerezte meg, aki 15 tizenegyest értékesített.
A legjobb mezőnyjátékosnak járó díjat a bátorkeszi Tóth Tamás kapta.
Meg kell említeni a játékvezetők – Ján Bečka, Milan Valko, Kukan Zsolt, Kukan Dániel –nevét is, akik a résztvevő csapatok megelégedésére vezették a mérkőzéseket.
Az emléktorna szórakoztató műsorral folytatódott, amelyen fellépett Vadkerti Imre,Tajtiboy, majd retro diszkóval és sok értékes tombolahúzással ért véget.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma
