Magyarország és Szlovákia versenyképessége sok szempontból visszaesett a régióbeli országok között, a gazdasági-társadalmi fejlettséget, demográfiát, munkaerőpiacot, oktatást, termelékenységet is vizsgáló rangsorokban – hangzott el a GKI Gazdaságkutató Zrt. által szervezett Magyar versenyképesség régiós kitekintéssel című konferencián Budapesten.
A szakmai értekezletet a Friedrich Ebert Alapítvány és a GKI Gazdaságkutató Zrt. szervezte. A kutatást vezető Udvardi Attila a Versenyképességi évkönyv 2016 bemutatásakor elmondta: Magyarország a Világgazdasági Fórum (WEF) és az IMD (Institute for Management Development) rangsorában hátrább került (a 38.-ról a 63., illetve a 35.-ről a 48. helyre), míg a Világbankéban (WB) a 60.-ról az 54. helyre lépett előbbre az elmúlt 8-10 évben. Magyarország régiós helyezése a 68 vizsgált mutató közül 14-ben javult, 24-ben nem változott, míg 30-ban romlott.
A szlovákok teljesítménye kissé, a szlovéneké jelentősebben romlott, míg a lengyelek és a románok mindhárom rangsorban javítottak, a csehek pedig inkább stagnáltak – tette hozzá.
A szakember úgy látja, a közút-és vasúthálózat sűrűségében jó helyen áll Magyarország, itt inkább a minőséggel vannak problémák. Jól áll az ország a vállalatalapítás időigényessége skálán, valamint magas a csúcstechnológia aránya a feldolgozóipari kivitelben is, bár ez inkább összeszerelő tevékenységet takar.
A uniós rangsor végén áll Magyarország egyebek mellett a mobil-szélessáv előfizetések számában, a nyelvtudásban, a társadalom elöregedettségében, a vállalatok innovációs kapacitása itt a leghiányosabb, valamint Magyarországon a legmagasabb, 27 százalék az általános forgalmi adó mértéke is – ismertette.
Bod Péter Ákos egyetemi tanár szerint a magyar gazdaság versenyképes, jó adottságai vannak, de minden, ami az állammal kapcsolatos, visszahúzza a teljesítményét. Úgy vélte, a társadalmi-intézményi háttér miatt a térségi előny fokozatosan elvész, minőségi problémák merültek fel képzettség, nyelvtudás területén. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szektorválogató állami politika kontraproduktív. Hozzátette: a gazdaságpolitikának megvan a joga egyes szektorok kiemelésére, mások visszafogására, de amikor egy újabb ipari forradalom bontakozik ki, ami az innovatívabb tevékenységeket árazza felül, nagy a veszély, hogy a gazdaságpolitika beragad az értéklánc termelő tartományába és nem erősíti eléggé a nagyobb hozzáadott értéket termelő területeket – fejtette ki.
A német-magyar gazdasági kamara felmérése szerint a német cégek 71 százaléka nem bánta meg, hogy Magyarországon fektettek be.
(Az MTI nyomán)
