Ha valaki a Wikipédián keresi Lorántffy Zsuzsanna arcmását, bőven talál ábrázolásokat, csakhogy azok nem a fejedelemasszony arcvonásait őrzik, hanem egy svájci német polgárasszonyét. Ugyanazt a portrét találjuk Lorántffy mellett, de Wibrandis Rosenblatt mellett is. Valami tehát nincs rendjén!
Lorántffy Zsuzsannát egyetlen fennmaradt festmény ábrázolja, de annak hitelessége is kétes. Eredetileg azért vetődött fel, hogy ez a fejedelemasszonyt ábrázolja, mert a rajta lévő címert családja címerének vélték. Tévesen.
A XIX. század közepe óta ismeretes egy XVIII. század végi festmény, amelyet Lorántffy Zsuzsanna arcképének tartanak. A 60X47 cm-es fatáblára festett kép jobb felső sarkában címer látható. A pajzs vörös mezejében lebegő barna ágból nő ki egy fekete színű levél. A sisakdíszként ismétlődő címerkép vörös-ezüst színű tekercsen nyugszik. E kép másolatát számtalanszor kiadták, illetve rajzos formában is fölhasználták a kegyes református fejedelemnéről szóló könyvekben és tanulmányokban, sőt Jakobey Károly (1826-1891) 1862-ben e kép alapján festette meg Lorántffy Zsuzsanna portréját.
A XVIII. század végi festmény, amelyet Lorántffy Zsuzsanna arcképének tartanak
A festményt 2000-ben, Lorántffy Zsuzsanna születésének feltételezett 400. évfordulója idején restaurálták. Ekkor vált láthatóvá, az átfestések eltávolítása után, az ábrázolt nőalak rózsát tartó keze. Az ábrázolt arcmásról Szentmártoni Szabó Géza kiderítette, kit is ábrázol valójában (Wibrandis Rosenblatt mint Lorántffy Zsuzsanna, Irodalomismeret 11. évf., 2000., 2-3., 102-106.). Nem ő az első, aki kétségbe vonta az arcmás hitelességét.
Zichy István (1879-1951) a második világháború előtt komoly tanulmányt írt arról, hogy e kép semmiképpen sem lehet a fejedelemasszony hiteles arcmása (Lorántffy Zsuzsanna állítólagos arcképe, Művelődéstörténeti füzetek. 2 vagy 3., Bp., 1942 vagy 1943 – sajnos az interneten különböző adatok szerepelnek!). Azzal érvelt, hogy a festmény egyrészt nem kortárs mű – valószínűleg a XIX. század elején készült -, másrészt a képen ábrázolt nő főkötője és ruhája a XVI. századi német polgárasszonyi viseletnek felel meg! A magyar főnemesi asszonyok egészen másfajta öltözéket viseltek a XVII. század első felében. De ezt valahogy senki sem vette figyelembe. (Zichyt, a neves tudóst és képzőművészt kötelességünk számon tartani. A Magyar Nemzeti Múzeum elődjének volt a főigazgatója. Németellenes magatartása miatt 1944-ben felfüggesztették állásából és így a Szlovákiához tartozó Divénybe távozott. Családjával együtt 1945 után a csehszlovák hatóságok kitelepítették.)
Wibrandis Rosenblatt
Antonio Guevara V. Károly számára készített Horologium principum… (A fejedelmek órája…, értsd: a fejedelmek ideje) című államelméleti művének nyomtatási költségeit 1628-ban I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fedezte, így azt Prágai András nekik ajánlotta. A fordítás Bártfán – Magyarország első nyomdájában – jelent meg. A fordító köszöntő verset írt műve elejére, melyben leírja a Lorántffyak armálisát: „…címerében egy szép hárstőke,/ Ezen látszik két nyers levél zöldülve,/ ezen feljül koronás sisak téve./…, Lorándú nemzet ezzel tekéntetes.” És tényleg, a serkei Lorántffy-címer a pajzs vörös mezejében lebegő barna fatörzsből két aranyszínű hársfalevél nő ki, a pajzsot koronás sisak fedi, amint a fenti vers is utal rá. Lorántffy Zsuzsanna terítőin a családi címerben ábrázolt törzsön csak egy levél látható. Az azonosításnál azonban nem a levelek száma a meghatározó, hanem aranyszínű voltuk, és a címerre helyezett koronás sisak. A vizsgált képen ábrázolt címer fekete levele és szalagos sisakja heraldikailag jelentősen eltér a Lorántffyak címerétől!
Szentmártoni szerint, egy híres XVI. századi 26 éves svájci asszony, a bázeli Wibrandis Rosenblatt (1504-1564) arcképét (5. kép) keverték össze a téves címerértelmezés miatt a fejedelemasszonyéval. Ez a hölgy arról nevezetes, hogy egymást követően, egy humanista tanár és három neves reformátor felesége volt. E portrén látható címerrel rózsalevelet jelentő családneve is harmonizál (ezért tart rózsát a kezében). A Rosenblatt-család címere a beszélő címerek közé tartozhatott, azaz rózsalevelet (Rosenblatt) kellett ábrázolnia. A Lorántffy címerben a hársfalevél nem zöld, hanem aranyszínű, a Rosenblatt címerben a rózsalevél pedig ezüst vagy fekete színben jelenik meg. Ezt a címert a XIX. század közepén valaki tévesen a Lorántffy család címerével azonosította, majd ebből következően a képen ábrázolt személyt magával Lorántffy Zsuzsannával.
Egy bizonyos: a fejedelemasszony valódi arcvonásait sajnos nem ismerjük. Szellemi, intellektuális személyiségét igen. S ez a fontosabb!
