Önkormányzataink közösségmegtartó ereje témában tartott pódiumbeszélgetést az NSKI Tusványoson. A fórumon Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke, Hajnal Jenő, a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Orbán Árpád, Székelyudvarhely alpolgármestere és Mezei János, a Hargita Megyei Önkormányzat képviselője vett részt, a beszélgetést a Via Nova elnöke, az NSKI felvidéki munkatársa, Gubík László moderálta.
A panel résztvevői a beszélgetés elején elmondták, hogy számbeli kisebbségi sorsban az önkormányzatiság egy olyan érték, mely lehetőséget ad arra, hogy szülőföldünket a magyar emberekhez legközelebbi szinteken és az elődöktől ránk hagyott örökség szellemében képviseljük.
Berényi József elmondta, hogy még egy olyan megyében is, amely sokak szemében a szlovák nacionalizmus egyik fellegvára, az önkormányzati szinten megvalósuló közvetlen kapcsolat és intenzív együttműködés képes legyőzni a berögződéseket és előítéleteket, ami aztán nemcsak a pozitív munkakörnyezet megteremtéséhez, hanem mindenki számára megelégedéssel szolgáló, kézzelfogható eredményekhez is vezet.
Ez is bizonyítja a decentralizáció fontosságát egy államban, és jó példa arra, miért van szükség a megyerendszer átalakítására Szlovákiában.
Erről szól a felvidéki Magyar Közösség Pártja Berényi elnöksége alatt elfogadott önigazgatási és önkormányzati tervezete is, amely különös jogállású területi önkormányzati szervek és nemzetiségi önkormányzatok létrehozásában látja a magyarság asszimilálódása megállításának zálogát.
Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnökeként is hangsúlyozta a felelősségteljes politizálás és a magyar együttműködés fontosságát, ugyanakkor kiemelte, hogy az elveinkből sem többségben, Hargita megyében, sem kisebbségben, Romániában nem engedhetünk. Ezt kell képviselni az úzvölgyi konfliktusban, s megyei tanácsosként mindent megtesz, hogy az az ügy a magyar emberek számára megnyugtatóan záruljon. A közönség vastapssal üdvözölte, amikor kérdésünkre a korrupcióellenes ügyészség személyét is érintő hajtóvadászatáról számolt be. A megyei törvényszék első fokon 3 év után ugyan valamennyi vád alól felmentette a volt gyergyószentmiklósi polgármestert, de maga a jelenség intő jel arra, hogy a központi hatalom értelmezésében az önkormányzatiság nem feltétlenül jelenti ugyanazt, mint a helyi közösségek elképzelésében.
Hajnal Jenő a közösségi önkormányzatok sikeres modelljét mutatta be. Elmondta, hogy a tavalyi nemzeti tanácsi választásokon a Magyar Összefogás lista ismét erős felhatalmazást kapott arra, hogy a Vajdaság legnagyobb számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségét képviselje, és beszámolt az előttük álló ciklus fő célkitűzéseiről, amelyek elsősorban a kultúrafejlesztést, a közgyűjtemények digitalizálását és a fiatalok szülőföldön való boldogulását szolgáló ösztöndíjprogramot érintik. Azt is hozzátette, büszkén számolhat be arról, hogy a közösségi önkormányzatiságnak alkotmányos és törvényes kerete van Vajdaságban. Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke gratulált a vajdasági magyar intézményrendszer működtetéséhez.
Orbán Árpád pedig bemutatta, hogy a határon túli magyarság iránt elkötelezett magyar nemzetpolitika mennyit tud segíteni egy székely város életében, legyen szó beruházásokról vagy fejlesztésekről, vagy az identitást erősítő programokról. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a sürgősségi rendelettel elfogadott új román közigazgatási törvénykönyv a nyelvi jogok tekintetében évtizedekkel veti vissza Romániát, hiszen jelentősen korlátozza az anyanyelv használatát az önkormányzati hivatali ügyintézés során.
Gubík László, a beszélgetés moderátora a felvidéki Via Nova elnökeként követendő példának nevezte a nyelvhasználatot a virtuális térben, hiszen Székelyudvarhelyen mindenütt szinte kizárólag csak magyar feliratokkal találkozik az ember, ami felvidéki szemmel nézve irigylésre méltó.
