Még az idén megkezdődik Abaújszántó cekeházi városrészében a Patay-kastély felújításának első szakasza, erre magyar-szlovák együttműködésben 140 millió forintot fordítanak – hangzott el a romos műemlék előtt tartott sajtótájékoztatón szombaton.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: hosszú út, amíg ez a kastély visszanyeri eredeti pompáját, de ez a „pillanat eljött”, ez a műemlék is megújul. Hozzátette: ezzel visszaszerzi Magyarország és az abaúji város a múlt egyik darabját.
„Nekünk magyaroknak az a feladat jutott, hogy minden nap megharcoljunk történelmünkért” – fogalmazott.
Szólt arról is, hogy a magyarok legfőbb erőssége az örökségben rejlik, amely öntudatot, hitet és kitartást adott a népnek az évszázadok összes csapása ellenére, és a „magyaroknak mindig sikerült kicsúszni a világerők harapófogójából”.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára (Fotó:
MTI/Vajda János)
Mint fogalmazott, a kormány tizenegy évvel ezelőtt ásót és kapát ragadott, nekilátott az ország újjáépítésének, és az örökség ehhez erőt adott. Minden helyreállított történelmi épület mementó, hogy a nemzet élni akar, ez a kastély is megmenekül az enyészettől – mondta.
Virág Zsolt, a Magyar Kastélyprogram Kft. ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy a Patay kastély megújítása a 24. órában történik, hiszen az épület állaga nagyon leromlott.
A rekonstrukció több ütemben történik majd, mindehhez Abaújszántó szlovák testvérvárosa Kassa is hozzájárul – mondta.
Úgy vélte, a felújítás hozzásegít ahhoz, hogy a térség idegenforgalma, turisztikai vonzereje nőjön.
Virág Zsolt, a Magyar Kastélyprogram Kft. ügyvezető igazgatója (Fotó: MTI/Vajda János)
A báji Patay-család a 18. században jutott hozzá cekeházi földbirtokokhoz. Egy erre alkalmasnak minősített területen kezdte el építeni előbb udvarházát, majd később a kastélyát, az építkezés 1820 körül fejeződött be.
A második világháború után a kastélyt államosították, falai között kollégium, majd TSZ-irodák kaptak helyet. A rendszerváltás után magántulajdonba került, de állapota tovább romlott.
2003-ban Abaújszántó (ma közigazgatásilag a városhoz tartozik) önkormányzata visszavásárolta a kastélyt és tartozékait, idegenforgalmi hasznosítás tervével, mely azonban nem valósult meg. Jelenleg kihasználatlanul áll, állapota folyamatosan romlik.
Fotó: wikipédia
A klasszicista stílusban épült, szimmetrikus elrendezésű kastélyépület nagyobbrészt földszintes, középső tömbje egyemeletes.
Az épülettömb nyeregtetőjét kétoldalt timpanonok zárják le (az északnyugati homlokzaton még ma is látható a címerpajzs). A középső tömb homlokzata előtt nagyméretű terasz ugrik ki, melynek két oldalára lépcső vezet. Jobb szárnya alatt pince húzódik.
2004-ben Nagy Veronika és Szőke Balázs készített az önkormányzat megbízásából tanulmányt az épületről, melyből kiderül, hogy a korabeli kémények oldalsó füstnyílásúak voltak. Ilyenekkel ma már szinte csak a belső-zempléni területeken, főként Háromhután lehet találkozni.
A Patay-kastély Abaújszántón (Fotó:
MTI/Vajda János)
A kastélyhoz majorsági épületek, illetve ősfás park is tartozott, ezek ma is megtekinthetőek.
(MTI/wikipédia/Felvidék.ma)
