Rekkenő hőségben, de az esti órákban tartották meg a hétvégén Érsekújvárott a Csemadok-székházban az alapszervezetek XXXVII. területi konferenciáját. A konferencia vendége volt Mézes Rudolf országos alelnök.
A 31 nyilvántartott szervezetből 25 működik, 80%-os volt a részvétel a mandátumbizottság jelentése alapján. A konferencia a megszokott és előírt napirendi pontok szerint zajlott.
Kantár Éva járási elnök egyórás beszámolójában részletesen kitért az egyes alapszervezetek tevékenységére, mely az elhangzottak alapján sokrétű, színes képet adott az élő, működő szervezetekről. Közben egy kivetítőn a szervezetek által beküldött események fotóit és a négy év járási eseményeit is követhették a küldöttek.
Fotó: DE
Az alapszervezeteknek megvan a sajátos „működési profiljuk”.
Van, ahol a hagyományőrzést viszik tovább apáról fiúra, (Kisgyarmat, Bény, Ipolyszalka), van ahol a népzene a domináns, mint pl. a besenyői citerazenekar, amely 45 éve folyamatosan működik. Van, ahol mindezek híján a legfontosabb célja a szervezetnek a nemzeti identitás erősítése, így a nemzeti ünnepekre fókuszálnak (Nána, Szímő, Kamocsa, Érsekújvár, Udvard), de minden működő szervezetnél a színvonal és a közösség megtartása az elsődleges szempont.
Párkánynak harminc éve működik vegyes énekkara, ahogy a színjátszó csoportjuk is évtizedek óta létezik.
Az elnöknő szólt a területi választmány irodájának végleges „hazatéréséről”. A válságos időszakokban volt udvardi, párkányi székhelye, a legutóbbi pár évben pedig az érsekújvári kulturális központban volt bérletben a járási iroda. Danczi József titkár jóvoltából most újra visszakerült régi helyére, a Csemadok érsekújvári székházába.
A székházat egykor a SZAKC újította fel, közös gyűjtés nyomán is történtek felújítások a házon, de a legnagyobb mértékben a magyar kormány támogatásával lett méltó küldetéséhez, s ezzel mint régebben is, több civil szervezet kapott helyet az épületben. (Kassák Lajos Ifjúsági Klub, Zsapka Attila és zenekara).
Szólt a területi titkárság munkájáról: „A területi választmány, amelynek tagságát az egyes alapszervezetek elnökei alkotják, a községekből meghívott polgármesterek jelenlétében évente két alkalommal, tavasszal és ősszel tartotta meg tanácskozását és értékelte a munkát. Ezen alkalomból 2016-tól kezdve 2019-ig évente fényképes és szöveges kiadványok készültek, ahol minden alapszervezet bemutathatta az éves munkáját. A 2020-as értékelés nem került nyilvánosságra, tekintettel arra, hogy járási szinten csak a Tompa Mihály verseny fordulóit és Kürtön a Járási Dal- és Táncünnepélyt sikerült megrendezni. A területi választmány ülései is elmaradtak az elmúlt ősztől.“
Kantár Éva elnök beszámolójának végén elmondta: „Az itt felsoroltak a gazdag múltat és jelent igazolják, de ahhoz, hogy erről ma, ezen a helyen beszélni tudjunk és méltatni ezt a rengeteg elvégzett munkát, Önökre volt szükség, kedves Csemadok-tagok.
Mindazokra, akik a nemzet napszámosaiként mind a mai napig odaadóan végzik feladatukat. Az alapszervezetek elnökeire és azon tagságára gondolok, akik megértették, hogy a Csemadokot 70 év után is a magunkénak kell tartanunk, akik folytatják a munkát, és akik őrzik a lángot, hogy átadhassák azt az utánuk jövő generációnak, és példát mutathassanak vele.
Fotó: Danczi József
Úgy érzem, eljött az idő, hogy az itt helyet foglaló minden Csemadok-tagnak és azoknak is, akik ma nem lehetnek itt velünk, megköszönjük azt a sok-sok áldozatos munkát, amelyet összefogva, ma is közösségünkért tesznek. Engedjék meg nekem, hogy hálámat és elismerésemet fejezzem ki idősnek, fiatalnak egyaránt, mindazoknak, akik szívüket és lelküket adják ahhoz a munkához, amelyet felvidéki magyar kultúránk és identitásunk megőrzése érdekében végzünk. Köszönet az alapítóknak, a kitartóknak és a hűségeseknek. Sokan elmondták már nagyjaink, hogy a közös munkának csak akkor van gyümölcse, ha tiszteletben tartjuk értékeinket, megvédjük nemzetünk becsületét és szeretjük a földet, ahová születtünk.
Maradjunk meg abban a tudatban, és legyünk rá nagyon büszkék, hogy megadatott nekünk immáron 70 éve egy olyan szervezet tagjának lenni, amelyet Csemadoknak hívnak, és amelyet az anyaországtól elszakadt magyar nemzet tagjai közül az elsők között sikerült megalakítaniuk elődeinknek a Kárpát-medencében.
Kívánom, hogy legyen elég erőnk, képességünk, tudásunk és kitartásunk ahhoz, hogy büszkék lehessünk elért eredményeinkre, hogy ne hagyjuk elveszni értékeinket, és nemzeti örökségünket, hogy kultúránk érdekében továbbra is mindent megtegyünk, és az előttünk álló következő éveket itt, az Érsekújvári járásban sikeresen tudjuk megélni.”
A küldöttek megválasztották az új elnökséget, melynek összetételét tizenháromról kilenc főre csökkentettek.
Élére újra Kantár Évát választották, aki a szímői alapszervezet elnöke is. A kilenctagú elnökségbe mind a párkányi, mind az érsekújvári körzet alapszervezeteinek van képviselőjük. Megválasztották a háromtagú ellenőrző bizottságot is. A TV alelnökeit a megválasztott elnökség fogja közülük megválasztani. A járási titkár továbbra is Danczi József marad.
A járásból is javaslatot tettek az országos elnökségbe, illetve az ellenőrző bizottságba. Határozatba foglalták Bárdos Gyula országos elnökké választásának támogatását is.
Az országos közgyűlésre szintén Érsekújvárban kerül sor szeptemberben.
(DE/Felvidék.ma)
