Az emlékezés napja 2021-ben képekben

November 11-én emlékezünk meg az első világháború utáni fegyvernyugvásról. A Felvidéken is több helyen gyertyát gyújtottak ez alkalomból (A képriportot folyamatosan frissítjük.)

A Krajczáros Alapítvány önkéntesei 2009-től szerveznek e napon nemzetközi gyertyagyújtási akciót, melyet a gyertyaláng és a pipacs, valamint a 11-11-11-11 számsor jelképez.

A Szövetség közleménye: Az első világháború négy évig sanyargatta az embereket, több millió áldozatot követelt, befejezésének mindenki örült. Az áldozatok emlékére gyújtsunk ma gyertyát!

***

Pozsonyvereknye. Megemlékezés az I. világháború befejezéséről, a községnek az áldozatok emlékére a Csallóköz legészakibb csücskében állított honvédszobránál.

Fotó: Dunajszky Géza

***

Mécsesgyújtás Uzapanyiton a temetőben Demeter Balázs sírjánál.

Fotó: Homoly Mária

***

A cakói alapiskolások megemlékezése

Fotó: Szabó Éva

***

Gyertyagyújtás Rimaszombatban

A Fő téren található első világháborús emlékműnél Csúsz Balázs, a 4. sz. Hatvani István Cserkészcsapat tagja, a Lilium Polgári Társulás elnöke mondott beszédet. Felidézte a 103 évvel ezelőtti békekötés körülményeit, és ismertette az emlékmű történetét. Az egybegyűltek főhajtással és egyperces néma csenddel emlékeztek a hősi halottakra, majd gyertyát gyújtottak, és közösen elénekelték a Himnuszt.

Fotó: Gecse Attila

***

Emlékezés napja Nagymegyeren

A nagymegyeri 23. sz. Arany János cserkészcsapat idén is csatlakozott a nemzetközi gyertyagyújtási emléknaphoz a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség felhívására.

A rendezvényt, melynek során a hazájukért harcoló hősökre és az ártatlan áldozatokra, valamint a harcok miatt szenvedőkre emlékezünk közösen, a székesfehérvári Krajczáros Alapítvány indította útra. 2009-től vált nemzetközi szintűvé a megemlékezés, azóta mind többen csatlakoznak hozzá.

A nagymegyeri cserkészcsapat is évek óta bekapcsolódik a megemlékezésbe. Ahogy tavaly, úgy idén is a még mindig tartó járványhelyzet miatt óvatosságból a belső, családias megemlékezést részesítették előnyben, betartva az aktuális előírásokat.

Fotó: Csémi Szilárd

Nagymegyer az első világháborúban ugyan messze volt a közvetlen harcoktól, mégis első kézből tapasztalhatta meg annak árnyoldalát, miután 1914-ben itt került kialakításra az ország egyik legnagyobb hadifogolytábora, ahova elsősorban szerb és montenegrói, de olasz, orosz, román katonák is kerültek. Összesen 20 ezer hadifogoly befogadására volt alkalmas, és a kezdeti zöldmezős állapotból fokozatosan épült ki a háború előrehaladtával.

Már 1914 kora őszén járvány tört ki a fogvatartottak között. Az emiatti tömeges elhalálozások végigkísérték a háború négy esztendejét, és emiatt alakították ki a hadifogoly-temetőt a település akkori határában.

Itt 5464 szerb és montenegrói, 204 olasz, 72 orosz, 13 román és egy ismeretlen nemzetiségű hadifogoly alussza örök álmát.

Összességében a négy év során több mint 24 ezer internált volt a nagymegyeri hadifogolytáborban, köztük katonák, civilek és gyerekek is. Negyedük nem élte túl a borzalmakat. A második világháború befejezését követően elhanyagolták az addig példásan gondozott haditemetőt, majd részben fel is számolták azt. A megmaradt részeket 2003-tól kezdve fokozatosan hozták rendbe és újították fel egészen a közelmúltig. Ennek és az azt megelőző tereprendezésnek és zöldesítésnek köszönhetően mára ismét méltó módon emlékeztet az itt nyugvókra.

A kis kápolnával párhuzamosan egy emlékkeresztek állítottak, elkészült a haditemetőt körülvevő kerítés teljes felújitása, aminek belső részén a Szlovákiai Szerbek Szövetsége elhelyezte azt a közel 20 emléktáblát, melyeken az itt eltemetett közel 6000 szerb hadifogoly neve olvasható.

Ezenkívül az áldozatokra haditemető szélén egy impozáns, öt emléktáblából álló emlékfal is emlékeztet.

Cserkészcsapatunk képviselete először itt helyezte el a kegyelet mécsesét.

A következő mécsest az 1. világháború nagymegyeri hőseinek emlékművénél gyújtották meg a nagymegyeri cserkészek. Városuk sem maradt ki anno a háború hozta mozgósításokból, számos polgára harcolta végig a megpróbáltatás négy esztendejét. Az I. világháború végére már 125 hősi halottja volt Nagymegyernek. A csehszlovák állam két évtizedig nem engedélyezte, hogy a város emlékművet állítson a tiszletükre, egészen 1938-ig, amikor is Nagy Mihály nagymegyeri kőművesmester vezetésével készült el az Erzsébet-kert területén. A betonalapra került egy hat méter magas gránit emlékoszlop, ide vésték fel a neveket. Az emlékművet 5,5 méter széles kerítés vette körül. Ekkor nevezték át az addigi Erzsébet-kertet, ami a Hősök tere nevet kapta.

A megemlékezés jövőre folytatódik, ismét november 11-én, emlékeztetve arra, hogy 1918. 11. hónapjának 11. napján lépett életbe a fegyvernyugvásról szóló megállapodás, mellyel katonai értelemben kezdetét vette a várva várt béke időszaka az első világháborút követően.

(Csémi Szilárd – Kismedve, a nagymegyeri cserkészcsapat cserkésztisztje)

***

Nemzetközi gyertyagyújtás és koszorúzás a nagy háború hőseinek emlékére

A Grace – Nagypakai Egészségkárosultak Szervezete immár 5. alkalommal hívta meg a községek lakóit gyertyagyújtásra, koszorúzásra és közös emlékezésre az I. világháborús hősök kispakai emlékművéhez. Nagy öröm volt a résztvevők számára, hogy négy generáció rótta le tiszteletét 11 óra 11 perckor, életben tartva és továbbadva a hazájukért halt magyar és más nemzetek katonái iránti tiszteletet.

Fotó: Grace PT

Az egybegyűlteket Petrovič Vivien, a GRACE Junior elnöke és Sárközi Zsuzsanna köszöntötte. Az ifjúsági csoport verseket szavalt. Az egyesület saját készítésű koszorúját Sárközi Tibor elnök és Seňan Ivan, Nagypaka polgármestere helyezte el az I. világháborús emlékműnél. A megemlékezésen jelen volt Zuzana Stavrovská, a szlovákiai egészségkárosultak szervezetének főfelügyelője és Seňan Erika, a Pakáért Polgári Társulás elnöke is. (Grace PT)

(Felvidék.ma)