Újra miniszterelnökké választotta Orbán Viktort az Országgyűlés hétfőn. A Fidesz elnökét – aki 2010 óta tölti be megszakítás nélkül a kormányfői tisztséget – 133 igen szavazattal, 27 nem ellenében választották meg a képviselők.
Ezzel a miniszterelnök újból hivatalba lépett. Orbán Viktor – akit 1998, 2010, 2014 és 2018 után ötödször választottak kormányfővé – ezután esküt tett az Országgyűlésben.
Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz, a legfontosabb feladat, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, miközben nem fogad el olyan gazdasági intézkedéseket, amelyek tönkretennék a magyar családokat
– jelentette ki Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlésben, miután a parlament újraválasztotta miniszterelnöknek.
Beszéde elején a miniszterelnök megköszönte a választópolgárok bizalmát. –„Engem most itt a képviselők választottak meg, de nem felejtem el, hogy a felhatalmazás a választóktól, a magyar emberektől jön” – fogalmazott.
Novák Katalin köztársasági elnök gratulál Orbán Viktor miniszterelnöknek a kormányfő eskütételét követően az Országgyűlés ülésén 2022. május 16-án (MTI/Máthé Zoltán)
Orbán Viktor szerint ellenfeleik gondoskodtak róla, hogy a választás soha nem látott nemzetközi és hazai ellenőrzés mellett történjen. Mindenki láthatta, hogy „Magyarország olyan ország, ahol nem történnek, nem történhetnek választási visszaélések” – jelentette ki.
Megköszönte az ellenzéki aktivistáknak, hogy „ellenőrző munkájukkal segítettek megvédeni Magyarország jó hírét és a magyar demokrácia iránt táplált közbizalmat”.
Kitért rá: a magas választási részvétel az egészséges demokrácia jele. A magyar embereket érdekli a sorsuk, van véleményük a közügyekről, és azt nem is rejtik véka alá – mutatott rá.
Megjegyezte: a magyar demokrácia 32 éves történetében soha egyetlen pártra nem szavaztak annyian, mint a Fidesz-KDNP-ra, és azon lesz, hogy megszolgálja ezt „az egész Európában példa nélküli óriási bizalmat”.
A kormányfő szerint elgondolkodtató, hogy éppen akkor aratták a legnagyobb arányú győzelmüket, amikor a legnehezebb terepen kellett megmérkőzniük. „Összeállt ellenünk a hazai baloldal és nemzetközi szövetségeseik, politikusok, pénzemberek és a média is”, Brüsszel és Soros György is „a mi bukásunkra játszott” – fogalmazott.
Kiemelte: zsinórban négyszer győztek annak ellenére, hogy pénzügyi válságok, világjárvány, migránsáradat és már háború is fenyegetett. Ilyen győzelmi sorozat Európában, sőt a tágabb nyugati világban is szokatlan – fűzte hozzá.
Közölte: a magyarok megtanulták, hogy „veszély idején a széthúzás, a szembenállás, a belharc súlyos következményekkel, hanyatlással, bukással, sőt országvesztéssel járhat”. „A belharc és a viszály a boldog békeidők luxusa”, de „most nem ilyen időket élünk” – vélekedett.
Hangsúlyozta: „baj idején az összefogás parancs”, és aki kihúzza magát alóla, veszélyt hoz a közösségre, a nemzetre és a hazára. Az ilyen pártoknak és politikusoknak ezért a választók alaposan ellátják a baját – mondta.
Megjegyezte: a konszenzust nem megkeresni kell, hanem meg kell teremteni, és a politikában ehhez erő, képesség és leginkább jó szív, jóindulat és hazaszeretet kell. Akinek ez megvan, megkaphatja az emberek bizalmát, és ez a 2022-es parlamenti választás történelmi leckéje – mutatott rá.
Orbán Viktor kitért rá: az a miniszterelnök elsőrendű felelőssége, hogy megértse, előre elgondolja, milyen idők várnak ránk, és felkészítse erre a magyarokat. Minden, ami 2020 óta történt és minden, ami napjainkban kibontakozóban van, vagyis az, amiből megérthetjük a 2020 és 2030 közötti évtized természetét, egy irányba mutat: Európa, a nyugati ember és vele Magyarország a veszélyek korába lépett – jelentette ki.
Orbán Viktor miniszterelnök (j) aláírja a kinevezési okmányokat eskütételét követően az Országgyűlés ülésén 2022. május 16-án. Mellette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. (MTI/Máthé Zoltán)
Kiemelte: ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz. A kormányfő emlékeztetett: az évtized a koronavírus-járvánnyal kezdődött és háborúval folytatódott. A háború és a válaszként adott európai szankciós politika energiaválságot idézett elő, az energiaválság és az amerikai kamatemelések együtt elhozták a magas infláció korszakát, és mindez együtt el fogja hozni a recesszió, a gazdasági visszaesés időszakát, amikor a gazdasági teljesítmény csökkenése, stagnálása és csekély emelkedésének évei váltogatják majd egymást Európában – fejtette ki.
Úgy értékelt: kiújulhatnak fenyegető járványok, a gazdasági visszaesés mélyülhet, a gazdag országok felé „tektonikus erővel” felerősödik a migráció, mindennek tetejébe pedig egy elhúzódó és világméretű kiterjedéssel fenyegető, valóságos háború zajlik a keleti szomszédunk földjén.
Orbán Viktor hangsúlyozta: „egy háborús évtized képe bontakozik ki a szemünk előtt”, és bár jó lenne, ha nem így lenne, „nekünk nem a vágyainkból, hanem a valóságból kell kiindulnunk”.
Szerinte a háborús évtized képéhez hozzátartoznak „a nyugati világ meg-megújuló öngyilkossági hullámai”. Az öngyilkossági hullámhoz sorolta „a nagy európai lakosságcsere programot”, amely a hiányzó európai keresztény gyermekeket más civilizációból érkező felnőttekkel, migránsokkal akarja pótolni.
Idesorolta a „genderőrületet”, amely szerinte úgy fogja fel az embert, mint identitásának, ideértve szexuális identitásának megteremtőjét.
A liberális Európa programját is az öngyilkossági hullámhoz sorolta, és úgy írta le: túllép a nyugatot eddig megtartó kereszténységen, a nemzetállamokon és semmit sem ültet a helyükre, és a szabadságot a közösségeiből, családjából és hazájából kimetszett emberben látja, és elfelejtkezik arról, hogy az ember egyedül sohasem lehet szabad, csak magányos.
Úgy összegzett: egyszerre sújtják az országot gazdasági bajok, háborús veszélyek, Európa belső szellemi gyengesége és Brüsszel politikai tévedései.
Elmondta, ebben a helyzetben kell kitűzni az útvonalat Magyarországnak, erre az útra kell ráállítani, majd biztos kézzel ezen az úton tartani.
A kormányfő szerint ez nehéz feladat, de sikerülhet, mert a magyarokat kemény fából faragták, ezért „makacsul ellenállunk a hanyatlásnak”. Észszerűen, stabilitás, semmi önelégültség, de annál több alázat és mindenekelőtt megalkuvást nem ismerő hajlíthatatlan hűség. Mindeközben őszinte kedvesség, józan önérdek, egy derűs önérzetes és bátor Magyarország – jelölte ki a feladatot a következő kormánynak.
(MTI/Felvidék.ma)
