Nyilvánosan, az önkormányzati ülésen kért segítséget az egyik általános iskola igazgatója, aki szerint – bár így nem mondta ki és következetesen hátrányos helyzetű gyerekekeről beszélt – lassan, de visszafordíthatatlanul „elcigányosodik” a város egyik legpatinásabb, legszínvonalasabb oktatási intézménye. Több mint tíz éve növekvő tendenciában érkeznek a roma gyerekek a Munka Utcai Alapiskolába, gyakran nem beszélve a nyelvet, nem ismerve az alapvető higiénés feltételeket. Hosszú évek óta küzd az iskola ezzel a problémával, amely ismert a képviselők előtt, mégsem történt eddig semmi, ami változtatott volna a tendencián.
A komáromi, 32. testületi ülés napirendi pontja volt a város által fenntartott óvodák és iskolák körzetesítésének szabályozása és a tanköteles gyermekek iskolai beiratkozási helyének és időpontjának meghatározása általános érvényű rendelettel. Az ügyrendi pont kapcsán felszólalt a Munka Utcai Alapiskola igazgatója is, aki szülőkkel együtt érkezett a testületi ülésre.
Keszegh Béla. polgármester
Keszegh Béla polgármester elöljáróban leszögezte, a beterjesztés kizárólag az óvódákról szól, az iskolák estében nem eszközöl változást. Megjegyezte, a szülők azért jöttek el, mert úgy érzik – jogosan – hogy a városból Harcsásra kiköltöztetett roma közösség iskolás korú gyermekeinek nevelése nagy részben a Munka Utcai Alapiskolára hárul.
„Azért jöttek, hogy igazságosabb elosztását kérjék e tehernek” – jegyezte meg, hozzátéve, ismeri a problémát, hiszen mindkét gyermeke ebbe az iskolába jár.
Károlyi Szikonya Judit, a Munka Utcai Alapiskola igazgatója
Károlyi Szikonya Judit, a Munka Utcai Alapiskola igazgatója felszólalásában rögzítette: nem azzal a szándékkal jöttek, hogy itt és most megoldják a kialakult helyzetet, hiszen tisztában vannak vele, hogy az egy évtizede húzódó problémát nem lehet ilyen formában megoldani. Azt szeretnék, ha nyilvánosságot kapna a problémájuk, és az a tény, hogy az iskolatanács részéről az elmúlt évek során a városi hivatalhoz intézett kérvényekben eddig hiába kérték az ügy megoldását, még válasz sem érkezett ezekre a jelzésekre.
„Az iskola részére ez komoly, erősödő probléma, egyre nagyobb mennyiségben és minőségben terheli” – húzta alá. Az igazgató szerint kihívás „biztonságos környezetben teljesíteni a minőségi oktatást, ha ezek a gyerekek ilyen arányban és minőségben érkeznek az iskolánkba”.
A polgármester szerint, korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre a probléma megoldására. Megjegyezte, „életszerű megoldások” kellenek. Tudatosítani kell azt is, hogy ez az iskola van a legközelebb a buszmegállóhoz, ezért az ingázó diákoknak kényelmes megoldás, ráadásul, ahol több gyermek van egy családban, automatikusan oda íratják be a kisebbet, ahová a nagyobb jár. A kritikára, hogy az eddig jelzett, benyújtott kérvényekre nem érkezett érdemi válasz, Keszegh úgy reagált, hogy soha senki nem javasol ezekben semmit.
Andruskó Imre, képviselő
„Beadványok születnek, de azért nincs válasz, mert nincs a megoldására javaslat” – magyarázta. Véleménye szerint a körzetesítés sem jelentene megoldást, hiszen szabad iskolaválasztás van – a szülő oda íratja a gyerekét, ahová akarja. Keszegh egyúttal javaslatot tett egy szakmai bizottság létrehozására: a következő percekben tulajdonképpen arról ötletelgettek a képviselők, kinek és miért lenne ott a helye.
Andruskó Imre képviselő úgy vélekedett, „szét kell teríteni a problémát”. Hozzászólásában rámutatott, a városban három önkormányzati magyar nyelvű alapiskola van és egy egyházi fenntartású, ám a problémát közösen kell kezelni. Minden iskolának ki kell vennie a részét ennek a problémának a megoldásából – beleértve a katolikus iskolát is, mondta. Albert Sándor tanulmányaira hivatkozva elmondta, Pozsonytól Királyhelmecig általánosságban a magyar iskolák diákjai között 40 százalék a roma nemzetiségű. „Nálunk még kevesebb, de vannak iskolák, amelyeket száz százalékban roma diákok látogatnak” – fogalmazott, megemlítve Szepsit, ahol nemrég adták át a magyar kormány támogatásából felépült egyházi iskolaközpontot.
„Ott van mellette a szepsi általános iskola, amelynek 520 diákja van és mind roma” – érvelt. Andruskó még egy fontos tényre is felhívta a figyelmet: a roma diákok rendkívül alacsony aránya végzi el az általános iskolát.
„Az elmúlt 10 évben kilencen fejezték be a kilencediket, miközben évente 50 gyereknek kellett volna befejeznie” – mutatott rá. Véleménye szerint a Munka Utcai Alapiskola félelmei jogosak.
Horváth Attila, képviselő
Horváth Attila képviselő azt javasolta, hogy a körvonalazódó megbeszélésre mindenképp hívják meg a szlovák iskolák igazgatóit is – „hallgassák meg a problémát és gondolkozzanak el rajta akkor is, amikor beadják kérvényeiket, és a magyar iskolákhoz hasonló megítélést várnak a várostól”, jegyezte meg. „Ha együtt élünk, akkor mindenki aktívan vegye ki a részét ennek a problémának a megoldásából” – fogalmazott. Ugyanezt kérte az egyházi iskolától is, melyet szerinte a roma probléma nem érint. Hozzátette, az első osztályba beíratott gyermekek sorsáról döntő pszichológusok is aktív részesei a problémának: a tanároknak napi szinten kell megküzdeniük a nem iskolaérett gyerekekkel, akik a szakember szerint viszont azok.
Sokszor az alapvető higiénés követelményekkel sincsenek tisztában, a nyelvet sem beszélik, mégis megkapják a hozzájárulást a pszichológiai szaktanácsadótól, jegyezte meg.
Több képviselő abban is egyetértett, hogy a magyar kormány Szülőföldön magyarul támogatása elhibázott abban a tekintetben, hogy nem az intézmény kapja a 70 eurós hozzájárulást, hanem a szülő. „Ha van egy család, ahol 5-6 tanköteles gyerek van, már 400 euróról beszélünk. Ide hívhatjuk ugyan a szlovák iskolákat, de a szülő nem fogja a gyerekét szlovák iskolába íratni, mert neki kell az a 400 euró. Kelet-Szlovákiában szerinte ezzel tették tönkre a magyar iskolákat, vélekedett Andruskó. A képviselők azt is nehezményezték, hogy vannak orvosok, akik több hetet igazolnak a hiányzó diákoknak, akik egyszerűen nem járnak iskolába.
Szabó Csilla, képviselő,
Szabó Csilla hozzászólásában figyelmeztette képviselőtársait, hogy amiről beszélgetnek, annak szigorúan szabályozott törvényi háttere van. „Addig, amíg az inkluzív oktatás a prioritás az oktatásügyi minisztériumban és az a cél, hogy felszámolják a speciális iskolákat, addig mi itt semmit nem fogunk megoldani”. Megjegyezte, ha egy szülő – legyen akár roma, vagy más nemzetiségű – nem akarja szlovák iskolába íratni a gyermekét, arról a szlovák iskola nem tehet.
Szerinte a szakmai bizottság létrehozásához szükség lesz arra is, hogy pontos adatokkal rendelkezzenek a komáromi alapiskolákból. Ismerni kell az integrált, a roma és a mélyszegénységben élő gyerekek számát és be kell vonni a szociális munkásokat is.
Ondrej Gajdáč iskolaügyekért felelős alpolgármester óva intette a képviselőket még a diszkrimináció látszatától is. „Mi tulajdonképpen nem különböztethetjük meg a romát és a nem romát” – hívta fel a figyelmet. A létrehozandó szakbizottságba legfeljebb 5-6 embert javasolt, akik konkrét tanácsot, iránymutatást adnak. „Ha ez a probléma könnyen megoldható lenne, már megoldották volna sok helyen Szlovákiában, velük együtt mi is” – mutatott rá. Megismételte még, a körzetesítés ugyan törvényi kötelezettsége az önkormányzatnak, ám tulajdonképpen a szülőt semmire sem kötelezi: azt az óvodát és iskolát választja, amelyiket akarja, amennyiben rendelkezik állandó, vagy ideiglenes lakcímmel.
Ondrej Gajdáč, alpolgármester
Feszty Zsolt képviselő a népszámlálási adatokra hivatkozva elmondta, Szlovákiában a harmadik legnagyobb népességű nemzetiség a roma. „Ha lehet magyar tanítási nyelvű alapiskola, akkor legyen roma is, akár Komáromban elsőként”. Ő is azok táborát gyarapította, akik szerint a szlovák iskolákat nem kell meghívni ebbe a bizottságba, mert „őket legfeljebb annyiban érinti, hogy a magyar gyereket szlovák iskolába viszik emiatt”, jegyezte meg, hozzátéve, jelenleg az integrált oktatás csődjét és problémáit látjuk, tapasztaljuk csak.
A roma iskola ötletéhez Keszegh Béla annyit fűzött, nincs országosan kodifikált nyelvük. Tapasztalatból mondta, hogy a „mi romáink” nem beszélik például azt a nyelvet, amelyen az országos tájékoztató anyagok születtek a járvány kapcsán.
„Arról nem beszélve, hogy fogunk roma nyelven oktató pedagógusokat találni, mondjuk biológia szakra. Ráadásul a legtöbb komáromi roma magyarnak vallja magát” – mondta. Szerinte a Munka Utcai Iskola nincs is rossz helyzetben, látva a szomszéd településeket, ahol a magyar iskolák tanulóinak 70-80 százaléka roma.
Elmondta még, hogy a nagyobbik fia négy osztálytársa roma származású, abból kettő teljesen átlagos, sőt, egy roma kislány kifejezetten tehetséges. „Sok oldala van az éremnek. Kellemetlen helyzetek persze vannak, de a városban is találkoznak velük a gyerekek”. A polgármester szerint együtt kell élni velük, szülőként sem lehet elvárni, hogy ne találkozzanak a gyerekek. „Eszembe nem jutott volna, hogy a kisebbik gyerekemet ne a Munka utcai intézménybe írassam”. Ő nem híve a szűk körű szakbizottságnak, szerinte szülőket is meg kell oda hívni. Véleménye szerint életszerű javaslatok kellenek, és támogatja a megoldásra törekvő ötleteket, de tökéletes, mindenki számára elfogadható megoldása nincs az ügynek. Mindemellett törekedni kell a konszenzusra a többi iskolával.
Mivel a téma nem szerepelt a napirendi pontok között, ezért határozatot sem hozhattak a képviselők, ám a következő júniusi önkormányzati ülésen újra napirendre tűzik a témát.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
