A Szövetség a Közös Célokért társulás diákutaztatási programjának keretén belül a Nádszegi Alapiskola diákjai és pedagógusai Budapestre látogattak.
A kiránduláson 37 tanuló vett részt 4 pedagógus kíséretében. A csoport délelőtt a Magyarország legnagyobb szoborparkját látogatta meg a Fiumei úti sírkertben, majd délután a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Mint azt Pint Szabolcs, az iskola igazgatóhelyettese elmondta, azokat a diákokat vitték el a tanulmányi kirándulásra, akik igazgatói dicséretben részesültek. A felső tagozatos diákok előre megismerkedtek az utazás helyszíneivel és tudatosan készültek rá. „Volt olyan diákunk, aki meglehetősen hosszú listát állított össze, mely sírhelyeket szeretné megtekinteni a Fiumei úti sírkertben.”
Az emlékhelyen egy feladatlap alapján, csoportosan kellett megtalálniuk bizonyos nevezetesebb szobrokat, helyszíneket. A sírkert térképe alapján a diákok önállóan járták be és derítették fel a Fiumei úti sírkert legfontosabb Petőfihez, az 1848-asokhoz, illetve a reformkorhoz köthető pontjait.
„Különösen megható és értékes síremlék volt a Petőfi-család sírhelye, mert iskolánk ebben az iskolaévben vette fel Petőfi Sándor nevét és a vállalásaink közé felkerült, hogy a Petőfi-család sírhelyét kitűnő diákjainkkal minden évben meglátogatjuk” – mondta az igazgatóhelyettes.
A program második helyszíneként a Petőfi Irodalmi Múzeumba mentek, ahol a Költő lenni vagy nem lenni című állandó kiállítást nézték meg. Ahogy a címe is sejteti – a Petőfi-szövegek felől közelít a végtelenül gazdag életműhöz, ezek segítségével villantja fel a költő lenyűgözően sokszínű személyiségét és fordulatos sorsát is.
(Fotó: Nádszegi Alapiskola)
A PIM sok látnivalóval és értékes információval szolgált Petőfi Sándor iskolás éveitől számítva egészen aktív költő koráig. Nagyon tetszett a diákoknak az interaktív foglalkozás. Megcsodálták a korabeli berendezési tárgyakat, a különleges használati tárgyakat és az ízlésesen berendezett termeket. A tárlatban Petőfi leveleiből és verseiből kibontható kapcsolatrendszere, tájköltészetének sajátosságai, költői és emberi arca, szerepei, szövegben rögzített utazásai és természetesen forradalmi versei is helyet kaptak.
A múzeumpedagógiai foglalkozás során Petőfi ismert vagy éppen sajnálatosan elfeledett szövegei alapján apró, izgalmas részletekből mindenki összefoglalhatta, mit ért a Petőfi név alatt.
(Felvidék.ma)
