Az Innovációs, Regionális Fejlesztési és Informatikai Minisztérium (MIRRI) olyan projekteket tervez, mint a nagysebességű hálózat bővítése, a digitális átalakulás előmozdítása és a bürokrácia csökkentésének folytatása. Erről Richard Raši (Hlas-SD), a tárca vezetője beszélt egy év végi interjúban, amelyet a TASR közölt.
„Amikor a régiókat járjuk, a polgármesterek gyakran mondják: ‘Ne próbáljanak meggyőzni minket a digitalizációról, ha még a csatornázás sincs megoldva.’ Az Európai Bizottság (EB) azonban kifejezetten megköveteli, hogy a digitalizációba fektessünk. Ha ebben Szlovákia nem lép előre, problémáink lesznek” – mondta Raši.
A minisztérium egyik kulcsfontosságú lépése a bürokrácia csökkentésének folytatása. Ez például 16 olyan élethelyzet digitalizációját jelenti, amelyek során az állampolgároknak nem kell papírokat benyújtaniuk.
„Ezen 14 érintett tárca dolgozik. Például, ha átíratja az autóját vagy megváltoztatja az állandó lakcímét, az információ automatikusan mindenhol elérhető lesz” – magyarázta Raši.
Fontos szerinte, hogy az egész állami kommunikáció mobilon keresztül is elérhető legyen. „Nem lesz szükség kártyaolvasóra, hogy az állampolgári igazolványát behelyezve aláírjon egy fontos dokumentumot, ezt mobilon is meg lehet majd tenni” – tette hozzá, jelezve, hogy a minisztérium az állami weboldalak egységesítését is tervezi.
Egy másik prioritás a nagysebességű hálózat bővítése.
A lefedettség Szlovákiában négy százalékkal, jelenleg 71%-ra emelkedett, míg az EU átlaga 74%. „Azt szeretnénk, hogy minden alapiskola elegendő internet-hozzáféréssel rendelkezzen az online oktatáshoz, fájlok letöltéséhez és kezeléséhez. Így elkerülhető, hogy egyes iskolák elnéptelenedjenek, mert nincs nagysebességű internet” – mondta Raši. A Nemzeti Szélessávú Hálózat Terv keretében 2030-ig minden intézménynek gyors internettel kell rendelkeznie.
Kihívást jelent a digitális átalakulás is, amely célja a munkahelyek alapvető átalakítása és a lakosság digitális készségeinek fejlesztése.
„Jelenleg van egy nemzeti projektünk, amely a munkáltatókat tanítja arra, hogy mit kell tenniük ahhoz, hogy vállalkozásaik versenyképesek maradjanak, mivel alkalmazottaikat át kell képezniük az új kihívásokra” – mondta. Például a dolgozók átkerülhetnek a gyártósorról egy olyan számítógéphez, amely egy gépet irányít.
Emellett nyitott kérdés marad a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia (AI).
„Mivel orvos vagyok, gyakran hasonlítom a kiberbiztonságot és annak elhanyagolását a cukorbetegséghez. Ha magas a vércukorszintje, nem érzi a fájdalmat, de amikor érrendszeri és idegkárosodások jelentkeznek, és a szervei kezdenek leállni, már késő. A kiberbiztonság hasonló: senkit sem érdekel, amíg nem lesz belőle probléma” – zárta gondolatait.
(tasr/Felvidék.ma)
