Már elismert mellkassebészként a fenti idézet volt a kedvelt szavajárása a száz évvel ezelőtt született Kulka Frigyes professzornak. Az ipolysági születésű Kulka Frigyes igen hányatott ifjúkort követően lett a mellkassebészet kimagasló alakja, rendkívüli gyógyítója. Születésének jubileumán emléktáblát avatnak az egykori budapesti lakhelyének falán ma délután.
Kulka Frigyes 1925. január 25-én született Ipolyságon, kereskedő, fuvaros zsidó család sarjaként. A Kulka família a 19. század végén telepedett le az Ipoly menti városban. Kulka Miksa (Maximilián) szállítmányozási vállalkozást vezetett. Az idősebbik fia, Kulka Nándor vitte tovább a vállalkozást.
A családot sem kímélték a második világégés borzalmai.
1944 májusában a város és a környékbeli falvak zsidóságát az ipolysági gettóba zsúfolták. Az akkor 19 éves Frigyest munkaszolgálatra vitték. Édesanyját, Kulka, szül. Schubert Melániát korábban internálták. Édesapját, a már említett Kulka Nándort az ipolysági gettóba zárták, innen került 1944. június 8-án a megsemmisítőtáborba.
Kulka Melánia még az évben, 42 évesen halt meg Auschwitz-Birkenauban, Kulka Ferdinánd 1945. április 13-án, 46 évesen vesztette életét Uelzen-Lüneburgban a halálmenet során, amikor a náci őrök az egyre inkább előrenyomuló szovjet hadseregtől szorongattatva a felszámolt haláltáborokból Hamburg felé hajtották áldozataikat.
Kulka Frigyesnek sikerült a munkaszolgálatból megszöknie, de a 20 éves fiú teljesen elárvult, élete további küzdelmeit apai-anyai segítség nélkül kellett megharcolnia.
Visszatért szülővárosába, azonban a település már teljesen megváltozott, idegenként kezelte a fiatalembert. Így Magyarországra menekült.
1950-ben avatták orvosdoktorrá. Sikeresen tette le a szakorvosi vizsgáit, a tüdőgyógyászatból 1953-ban, sebészetből 1955-ben és tüdősebészetből 1959-ben. Kutatási területe a mellkassebészet és tüdőgyógyászat volt.
1959-ben adjunktussá nevezik ki a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. A sebészeti klinika vezetése mellett a orvostanhallgatók oktatásával is foglalkozott. Mindeközben családot alapított.
Megszülettek gyermekei is. Kulka Janina követte őt az orvosi pályán, elismert orvos patológus lett. Fia, Kulka János, Kossuth-díjas színművész.
Frigyes a hetvenes évek végén már Budapesten folytatta tevékenységét az Orvostovábbképző Intézet Mellkassebészeti Tanszékén. Kutatásai során elsősorban daganatos mellkassebészettel foglalkozott. E témakörben számos tudományos közleményt írt, a magyar nyelvűek mellett angol és német nyelven is. Kulka Frigyes hatvannégy éves korában, 1989. szeptember 23-án hunyt el Budapesten.
Ifjúkorának borzalmairól későbbi családjának sem mesélt. Csupán egy iskolai tanulmányutat követően vázolta fel szüleinek sorsát gyermekeinek.
Kulka Frigyes tartotta a kapcsolatot szülővárosával, osztálytalálkozókon vett részt. Családja emlékét őrzik a városban. 2019 tavaszán botlatóköveket avattak a Kulka szülők tiszteletére. Kulka Frigyes születésének 95. évfordulójához kötődve L. Horváth Katalin míves kötetet jelentetett meg Az utolsó mondattal kezdd! címmel. A könyvet nagy sikerrel mutatták be Ipolyságon is 2021-ben. Alig két éve utcát neveztek el róla Szegeden.
A megemlékezések sorát gyarapítja a ma délután leleplezendő emléktábla a budapesti Hold utcában. Kulka Janina a táblaállítással kapcsolatban a Felvidék.má-nak elmondta: ő volt az emléktábla kezdeményezője. Mint jelezte:
„Már régóta a fejemben volt, hogy kellene emléktáblát állítani a centenárium kapcsán. Én kezdeményeztem és az 5. kerületi önkormányzat mindebben nagyon segítőkész volt”.
Az emléktábla készítését saját forrásból valósította meg Janina.
A helyszínnel kapcsolatban kifejtette: „A Hold utca (akkoriban Rosenberg házaspár u.) 23. sz. alatti házba 1979-ben költöztünk Szegedről. A szüleim 1989-ig laktak itt, 1989 januárjában költöztek a Galamb utcába.
A táblát Hönich Csongor formatervező tervezte. A kivitelező Kontur András szobrászművész. Az emléktábla része egy nagyon szép bronz plakett, amit Szalay Gyöngyi szobrászművész készített nem sokkal azután, hogy Kulka Frigyes meghalt – folytatta a tájékoztatást.
Arra a kérdésre, hogy a szakma emlékezik-e az európai hírű szakorvosra, Kulka Janina a következőket válaszolta: „Nekem az a benyomásom, hogy még mindig él az emléke, idézik őt, mesélik a történeteket. Mivel én patológus vagyok, nincs közvetlen napi kapcsolatom mellkassebészekkel”.
Pásztor Péter/Felvidék.ma