A nánai Szent Vendel-templomban Nagyboldogasszony napján az ünnepi szentmise után Mária Boldogasszony tiszteletére adott koncertet az Ad Dominum női kórus.
A kórusról eddig nem sokat olvashattunk, részben repertoárjuk sajátossága, részben tagjaik szerénysége miatt, akik nem igénylik a média figyelmét.
Nevükből is sejthető, hogy egyházi kórusról van szó, amely műfaj tájainkon – értve ez alatt a déli magyarlakta vidékeket – nem túl gyakori. Párkányban ugyan működik négy kórus, de ebben a rendkívül igényes műfajban nincs partnerük.
A latin liturgikus gregorián énekek kincsestárából állítják össze műsoraikat, ahogy a nánai koncert programját is.
Kérésemre Dorna Mónika kórusvezetőtől, aki zenetudomány szakon végzett a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészkarán, a következő tájékoztatást kaptam a kórus megalakulásáról és céljairól:
„A kórus 2023 januárjában alakult, liturgikus zenei szolgálat céljából. Jelenleg hat tagunk van: Ipolyi Mónika, Mihálko Erika, Sóki Szilvia, Szabó Beáta, Szúnyogh Anita és jómagam. Több alkalommal részt vettünk dr. Gloria Braunsteiner, a gregorián ének szaktekintélyének tanfolyamain.
2023 februárjától kezdve minden hónap első péntekén énekelünk Párkányban a szentmisén (néha Nánán is). Az elsőpénteki ájtatosság – Jézus Szent Szívének tisztelete – áll tehát a kórus tevékenységének középpontjában. Ezenkívül számos más alkalommal is énekeltünk már szentmiséken, például a Nyitott Templomok Napján Szőgyénben 2024-ben, Mátraverebély-Szentkúton, Nagyölveden, valamint három római templomban. Szent énekeket liturgián kívül is többször megszólaltattunk már, például adventi gyertyagyújtáskor, adventi lelki beszélgetéseken, egyházi témájú kiállítások megnyitóin és más alkalmakkor. 2023 decemberében középkori latin szent énekekből adtunk koncertet Párkányban, Nánán és Nagyölveden. Idén pedig latin Mária-énekekből Nagyboldogasszony ünnepén Nánán, és ugyanezt a koncertet adjuk elő augusztus 24-én Köbölkúton, augusztus 30-án Solymáron, valamint november 7-én Párkányban. Szeptember 22-én Párkányban is ott leszünk az összes párkányi kórussal közösen szervezett koncerten. Novemberben készülünk az egyházi kórusok világtalálkozójára a jubileumi év alkalmából Rómában.
Repertoárunk az egyház hagyományos énekén, a gregorián éneken alapul – nagyrészt annak magyar változatát szólaltatjuk meg, de énekelünk latin gregorián énekeket is.
Rendkívül fontosnak tartjuk ennek a műfajnak az ápolását, mert környékünkön bizony kiszorult a liturgikus gyakorlatból, pedig római katolikusokként ez a mi saját, ősi hagyományunk.”
Nagyboldogasszony ünnepén Nánán az „Ipes nostra, salve” (Üdvözlégy, mi reménységünk!) című latin Mária-énekekből álló összeállításukkal is az Anyaszentegyház kincsestárából válogatták az előadott énekeket.
A műsor végigkísérte a III–IV. századból származó legszebb Mária-énekeket, valamint a legnagyobb ünnepek és a fájdalmas Szűzanya szenvedésére utaló imákat, énekeket. A dicsőítő énekek között felcsendült Clairvaux-i Szent Bernát (XI–XII. századi) Jézus Szent Nevét dicsőítő híres himnusza is.
A koncert végén a templomban vastaps hangzott fel.
Dr. Fóthy Zoltán, a párkányi Szent Imre-plébánia esperese, a kórus mentora és zenei segítője nagyra értékeli az énekkar munkáját. A plébánia támogatja őket, és fellépési lehetőségeiket is segíti, például az őszi római szereplésnél. Így összegezte munkájukat és eredményeiket:
„A párkányi plébánia Ad Dominum nevet viselő kórusa minden megszólalásával az Úrhoz emeli szívünket és lelkünket, amint erre neve is utal.
Az énekkar különleges helyet foglal el közösségünk életében. Megjeleníti az egyházi énekhagyomány gyöngyszemeit plébániánkon és másutt is, ahol a liturgiában általuk elevenné válik az Isten-dicséret. Éneklésük révén hidat képeznek a múlt szépséges hagyománya és a jelenkor hívő közössége között. Úgy gondolom, az Ad Dominum kórus különleges értéket képvisel nemcsak zenei teljesítményében – hiszen a rövid múlttal rendelkező kórus immár gazdag repertoárral rendelkezik –, hanem a közösségformálásban is. Tagjai példát adnak elköteleződésből, liturgikus fegyelemből, és igyekeznek megélni a testvéri egységet, amely a Szentlélek gyümölcse. A kórus hozzájárul ahhoz, hogy a párkányi és nánai hívek mélyebben kapcsolódjanak Krisztus titkához és ezáltal egymáshoz is.
Ez a szolgálat nem látványos (nem is lehet az!), nem ünnepli önmagát – de éppen ebben rejlik ereje: csendes hűséggel vezet minket a földi formák segítségével a jó Isten világa felé. A gregorián énekek időtlen szépségét megtapasztalhatja mindenki, aki nyitott szívvel hallgatja azokat, különösen a liturgikus ünneplésben, mely az Egyházban találkozás Istennel és egymással.
Hálát adunk Istennek az Ad Dominum kórus minden tagjáért, és kérjük számukra az áldását, a hűséget és az alázatot, hogy továbbra is a Szentlélek eszközei legyenek, akik énekükkel az Úrhoz vezetnek minket.”
Dániel Erzsébet/Felvidék.ma
