A Pátria Rádió áldatlan – a hullámsávváltást követően az ország nagy részében nem hallgatható – helyzetéről tartott sajtótájékoztatót Biró Ágnes, az MKP kulturális alelnöke, majd portálunknak nyilatkozott.
Milyen változás következett be azt követően, hogy a szlovákiai magyar nyelvű rádió a rövidhullámról átváltott az ultrarövidhullámra (URH)?
A Pátria Rádió adása 2009. február 2-ától a középhullámról átkerült az ultrarövidhullámra. A Szlovák Rádió vezetőségének indoklása szerint az átállást a közszolgálati rádió pénzügyi helyzete és a középhullámú adás költségessége tette szükségessé.
Az ultrarövidhullámú frekvencián jobb hangminőségben hallgathatná a magyar nemzetiségű hallgató a szlovák rádió magyar adásának műsorait, ha az átállás kivitelezésekor a rádió vezetői fontosnak tartották volna biztosítani a magyar adás zavartalan vételét a magyarok lakta településeken, többek között Komáromban, Dunaszerdahelyen, Galántán, Pozsonyban és Szepsi környékén egészen Kassáig.
Februárig a Pátria Rádió műsora, bár fogható volt a magyarok lakta terület egészén, de meglehetősen rossz minőségben. Ha a mostani változást viccesen és röviden akarnánk jellemezni, elmondhatnánk, hogy most van egy jó hírünk és egy rossz, a jó hír az, hogy végre már jó minőségben hallgatható a Pátria Rádió műsora, a rossz pedig az, hogy viszont egyes vidékeken a Rádió már egyáltalán nem hallgatható.
Váratlanul érték Önöket a változással kapcsolatos kellemetlenségek?
A Pátria Rádió körüli gondokkal sajnos már 2006 óta szinte folyamatosan kénytelenek vagyunk foglalkozni. A rádió sugárzásában azóta többször történt változás, és mindegyikről elmondható, hogy nem oldotta meg, hanem inkább elmélyítette a kisebbségi rádióadás gondjait. A középhullámon történő sugárzás, nemcsak költségessége, hanem rosszabb minősége miatt sem volt megfelelő. A célközönség jelentős részét már maga a rossz hangminőség is más adók hallgatására késztette, még akkor is, ha a műsorral szemben egyébként nem lett volna kifogásuk.
Az állandó és meggondolatlan változtatások már magukban is a hallgatóság egy részének elvesztésével járnak. Végre ideje lenne egy olyan megoldás találni, amely mind gazdaságossági, mind technikai-minőségi szempontból, természetesen az adás célját, funkcióját sem szem elől tévesztve hosszútávon biztosítaná a magyar adás zavartalan működését.
Milyen változást tartanak elfogadhatónak?
Az olyan megoldás persze még megoldásnak sem nagyon nevezhető, amelynek következtében a célközönség jelentős részéhez egyáltalán nem jut el a rádió adása. A kisebbségi nyelvű rádiódadás alapvetően egy pontosan behatárolható közönségnek szól. A rádió vezetése, amennyiben a törvények által is meghatározott módon jár el, nem hozhat olyan döntést, amely a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jelentős részét – több járásnyi területen élők tízezreit – egyszerűn figyelmen kívül hagyja, és nem biztosítja számukra, a róluk szóló, az ő hozzájárulásukkal is finanszírozott műsor hallgathatóságát.
A közforrásból – vagyis a nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok által fizetett adókból és üzembentartási díjakból – finanszírozott kisebbségi nyelvű műsorszórás olyan technikai megvalósítása, amely a potenciális hallgatók jelentős része számára nem teszi lehetővé a nekik készült adás vételét, nemcsak a közpénzek gazdaságos felhasználásának követelményével ellenkezik, hanem ellenkezik a Szlovák Rádióról szóló törvénnyel, amely fő tevékenységei között sorolja fel a nemzeti kisebbségek számára műsorok készítését és a műsorszórás biztosítását.
A kisebbségi nyelven sugárzott rádióműsorok rendeltetése, hogy a kisebbséghez tartozó állampolgároknak lehetőségük legyen anyanyelvükön tájékozódni, aktuális ismeretekhez jutni, információkat szerezni, többek között a szűkebb közösségüket, régiójukat érintő eseményekről is.
Az MKP ezért határozottan tiltakozik a Szlovák Rádió vezetősége által nem megfelelően előkészített, a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok jogait sértő megoldás ellen és felszólítja Robert Fico kormányát, hogy a kisebbségi rádióadás már évek óta húzódó bizonytalan helyzetét rendezze a kormányrakerülésekor tett saját ígéretéhez és a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeihez híven.
A kisebbségi adás kérdése egyébként több, mint üzleti vállalkozás, állampolgári jog, amelynek megteremtésekor az üzleti szempontok csak másodlagosak lehetnek.
– ON, Felvidék Ma –
