Arctalan urai e modern világnak,
eljött az ideje, hogy arcotokba vágjak
egy kérdést, és elvárom, hogy válaszoljatok:
– Ki ölte meg Jézust? Igen, a Názáretit.
Nem azt kérdezem, amit a képernyő közvetít,
– nem a koptok, nem a menekültek vagy a bevándorlók,
nem a gettóba zárt palesztínok vagy zsidók,
nem a járulékos veszteség Amerikában,
nem a deportáltak és nem az indiánok,
és nem a többi nép
– Brüsszelben, Párizsban vagy Ukrajnában –
gyilkosa érdekel, hanem csak egy:
– Szerintetek Jézust ki ölte meg?
A választott nép papjai voltak talán,
akiknek haszon csordogált a templom udvarán,
és féltették Jézustól az üzletet?
Hisz ők mondták, hogy hasznára lesz a népnek,
ha Jézust megöli, és elhintettek
a tömegben egy „feszítsd meg”-et?
Ők a gyilkosok, őket vádoljuk meg,
és tetemükön üljünk húsvét-ünnepet?
Talán Pilátus volt? Aki mosta kezeit,
és minden birodalmi kezet:
– A nép szava, isten szava. –
Rómában ma is ez a törvény.
És akit a nép nem szeret, annak meg kell halnia?
Az ő kézjegye került a papírra.
Őt tépjük szét, miután feltámadt az Emberfia?
Vagy Barabás lehetett,
akinek a lelke amúgy is fekete,
és cégéres bűne minden érdeme?
Az ő bűnlajstromán még egy vádpont
semmit újat nem jelentene.
– Majd felmenti a nyilvánosság, ha újra vért ont -.
Őt égessük el nyilvánosan,
és üszkösödjön Húsvét hajnalig teteme?
Talán a kivégző osztag tagjai,
akikből a kiképzés kiölte az érzelmeket,
és ha kell, tarkón lőnek, keresztre feszítenek
bárkit, akikre rámutatnak kényes urai?
Az ő csontjaikat törjük össze pöröllyel
gyermekeink szeme láttára,
hadd tanulják meg a neveletlenek,
a bosszú a válasz a feltámadásra?
Itt vannak még a tanítványok,
akik gyáván magára hagyták az Urat.
Emlegessük az ő gyávaságukat?
Kövezzük meg őket?
Hadd vesszen a hálátlan halászhad,
ami most is a saját hálója szennyesét mossa,
és szótlan szégyenben gondol a Feltámadottra?
Vagy vessük kezünket a gyámoltalanokra?
A népre, ami gyilkos bódulatban, felheccelve
Jézust szemen köpte?
Vagy fojtsunk vízbe minden volt paráznát,
aki ott kullogott Jézus nyomában,
és tehetetlenül nézte végig
gyógyítójának haláltusáját?
Keressük meg az egykori leprásokat,
bénákat, vakokat, halottakat,
akik inkább otthon maradtak,
és nem kísérték az Urat a Golgotára?
Őket dobjuk Húsvét reggelén a Gyehennára?
Koncoljunk fel minden vámszedőt,
akiknek Jézus előtt
a pénz volt mindene,
istene és az alibije.
Akasszuk őket vissza a fára,
mert kapcsolatait egy se használta,
hogy Megváló Urát megmentse?
Vádoljuk meg az egész emberiséget?
Fehéreket és Feketéket,
liberálisokat és konzervatívokat,
bennszülötteket és migránsokat?
Okádjon halált minden fegyver,
és pusztuljon el minden ember
a Feltámadás ünnepére?
Arctalan urai e modern világnak,
már mindenki mindenkit vádol,
az ember saját vére szagától részeg,
én mégis azt kérdezem tőletek Somorjáról,
hogy Jézust kik ölték meg?
Mások halála nektek csak statisztika,
a gazdasági fejlődés járulékos vesztesége,
és közönnyel néztek a szenvedésre.
A közöny, a diplomácia,
a részvét sminkje és díszlete
már nem fedi el előlem arcotokat,
látlak titeket, gyilkosokat.
Mert a halál – Jézus halála –
foltot ejt minden felhőkarcolóban
rejtőző öltönyön.
A közöny leplez le titeket, a közöny,
ami mögül én előrángatlak titeket,
sátánimádó istenteleneket.
De nem kiáltok rátok „feszítsd meg!”-et.
Jézus, akit gonosz kezeitekkel
fára függesztve megöltetek,
közel van, és jön egyre közelebb,
majd Ő számonkér titeket.
Arctalan urai e modern világnak,
Jézus is kérdez majd tőletek:
– A sok ártatlan embert ki ölte meg?
– ……..
György András (somorjai református lelkész): Ki ölte meg Jézust? (Forrás: srek.sk)
