Vasárnap elhunyt Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke, akadémikus, egyetemi tanár – tudatta a volt köztársasági elnök titkársága az MTI-vel. A Landi Balázs által jegyzett közlemény szerint Sólyom László óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után hunyt el.
Sólyom László 2005 és 2010 között volt a Magyar Köztársaság elnöke, 81 évesen hunyt el. A jogász fontos szerepet vállalt a rendszerváltás során is, egyetemen tanított, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt. 1989 és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja, 1990 és 1998 között a testület első elnöke volt.
Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsen. A pécsi egyetem jogtudományi karán 1965-ben szerzett egyetemi diplomát. Közben 1963 és 1965 között az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosi képzését is elvégezte. 1983-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán kapott egyetemi tanári kinevezést a polgári jogi tanszékre. 1996-ban átment a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karára, ahol tanszékvezetői kinevezést kapott egyetemi tanári beosztásban a magánjogi tanszékre. 2002-től az újonnan alakult Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanáraként is dolgozott. 1999 és 2000 között a Kölni Egyetem vendégprofesszora volt. Több külföldi egyetemen tanult ösztöndíjjal.
Közéleti tevékenysége már az 1980-as években elkezdődött. Részt vett az 1987-es lakiteleki találkozón, ahol a Magyar Demokrata Fórum (MDF) egyik alapító tagja lett. 1989-ben megválasztották az addigra párttá alakult szervezet elnökségi tagjává. MDF-es minőségében az Ellenzéki Kerekasztal és a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásainak állandó résztvevője és szakértője volt. Ebben az időszakban dolgozta ki az alkotmányreformmal kapcsolatos tételeit, többek között az adatvédelem és az Alkotmánybíróság felépítésével kapcsolatban.
Az 1989-es Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain létrehozott Alkotmánybíróság (AB) első öt tagja közé választották 1989-ben. Ekkor minden politikai és társadalmi tisztségéről lemondott, és a Magyar Demokrata Fórumból is kilépett. Először ügyvezető elnökhelyettes volt, majd megválasztották az AB első elnökévé.
Alkotmánybírói időszakában került sor a rendszerváltás számos törvényének alkotmányossági kontrolljára, amelyek meghatározták Magyarország jogrendszerét. Alkotmánybírói mandátumának lejárta után egyetemi oktatói munkája mellett közéletileg továbbra is aktív maradt. A Védegylet nevű közéleti és környezetvédelmi szervezet vezetőségi tagja volt 2005-ig.
Miután Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök 2005-ben jelezte, hogy nem vállal el még egy elnöki ciklust, a Védegylet nyílt levélben arra kérte a pártokat, hogy Sólyom Lászlót jelöljék utódjának.
Ezután az MDF és a Fidesz hivatalosan megnevezte Sólyom Lászlót köztársaságielnök-jelöltjüknek. Ellenfele Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke volt, akit az MSZP jelölt.
A Gyurcsány Ferenc öszödi beszédének kiszivárogtatását követő, 2006-os őszi zavargások idején Sólyom László elnök az erkölcsi megtisztulás szükségességét hangsúlyozta.
Továbbá elmondta, hogy az Országgyűlés állítja helyre a szükséges társadalmi bizalmat. Gyurcsány Ferenccel való kapcsolatát utólag a köztársasági elnök is konfliktusokkal terheltnek minősítette. 2009 tavaszán, az akkori miniszterelnök lemondását követően Sólyom László többször is hangsúlyosan kifejtette, hogy a legjobb megoldást a helyzetre az előre hozott választásban látja.
Utóbb egyébként Gyurcsány Ferenc is úgy emlékezett vissza: nem kifejezetten örült, hogy miniszterelnöksége idején Sólyom László volt a köztársasági elnök.
(MTI/magyarnemzet.hu/Felvidék.ma)
