Tudni akarja ezentúl az állam, mit csinálunk a gyerekeinkkel, óvodába adjuk-e őket, amikor elérik az óvodás kort, esetleg otthon maradunk velük, vagy a nagyszülők gondjaira bízzuk, mondjuk, a lakhelyünkön kívül. Michal Stuška, a szociális tárca szóvivője szerint a rendelkezéssel az elmúlt években előfordult gyermekkínzásoknak akarják elejét venni.
A szülőkre vonatkozó új bejelentési kötelezettséget a gyermekgondozási segélyről szóló törvény módosító javaslata tartalmazza, amelyet már második olvasatba utalt a parlament. A szóvivő szerint a gyermek harmadik évétől a hatodikig, amíg iskolaköteles nem lesz, a munka- és szociális hivatalok csak nagyon keveset tudnak a kisgyerekekről. Megjegyezte továbbá, hogy semmilyen törvény sem kötelezi a szülőket arra, hogy bármilyen iskoláskor előtti intézménybe beírassák a gyermeküket, bármikor elvihetik az állandó lakhelyétől eltérő helyre vagy külföldre is, de vannak olyan szülők is, akik hosszabb ideig orvoshoz sem járnak vele.
„A szociális munkásoknak ezért gyakran egészen a gyermek iskolás koráig semmilyen információjuk nincs arról, hol és hogyan gondoskodnak róla. Pedig sok esetben ők azok, akik esetleg megmenthetnék a gyermek egészségét, sőt akár az életét is” – hangsúlyozta.
A szóvivő szerint a rendelkezés nem a szülők ok nélküli zaklatására irányul. „A gyermekgondozási segély folyósításával összhangban a hivatalok csupán tömör információt kérnek tőlük, amit egyébként szükség esetén sokkal nehezebben maguknak kellene megállapítaniuk” – magyarázta.
A módosító javaslat indoklása egyelőre csak nagyon szűkszavúan a mód és a hely bejelentésének „írásbeli kötelezettségéről” beszél, hogy hol történik a kiskorú gyermekről való gondoskodás három évestől hat éves koráig. Arról nincs szó a javaslatba, hogy ez a kötelezettség egyszeri vagy minden változást be kell jelenteni. Arról sem szól, hogy hogyan és milyen gyakran kívánja a hivatal ellenőrizni a nyújtott információk igazságtartalmát, és nem említi a büntetést sem a kötelesség elmulasztása esetén.
Július Brocka (KDH) ellenzéki képviselő a javaslatot „kommunista javaslatnak” nevezte a parlamenti vita során. „Akkor már jobb lenne csippel ellátni a gyerekeket is, mint a kutyákat és a macskákat, hogy tudni lehessen, merre járnak” – mondta. Nyilatkozatában Brocka már pontosított, e szerint nem lát okot arra, hogy a „hivatali íróasztaloktól ilyen manővereket végezzenek”, amelyek értelmetlenül nehezítik nemcsak több tízezer szülő életét, hanem a munkahivatalok dolgozóinak munkáját is. Brocka szerint ehelyett inkább a hivatalnokok terepen végzett munkáját kellene javítani és jobb együttműködést kialakítani az önkormányzatokkal – vélekedik az ellenzéki politikus.
Pravda nyomán dé, Felvidék.ma
