A garamszentbenedeki bencés apátság a kora gótika ékköve a Felvidéken. A 950 évvel ezelőtt alapított apátság bazilikája számos értéket őriz. A gótikus építészet jellemző elemeivel díszített bazilikában találjuk I. Koháry István, egykori Hont vármegyei főispán, törökverő emlékművét. A 361 évvel ezelőtt elhunyt nemes földi maradványai a bazilika alatti kriptában nyugszanak.
Koháry István 1616-ban született, már fiatal korában kitűnt elődeitől örökölt harckészségével. Fokozatosan haladt előre a ranglétrán. 1647-től Szécsény várának kapitánya. Egy évtized múlva Fülek örökös főkapitányává nevezik ki. 1661-ben már Hont vármegye főispáni tisztségét tölti be. I. Lipót altábornaggyá és bányavidéki főkapitánnyá nevezi ki 1664-ben.
A harci zászló 1664-ből (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Ebben az időben Léva várát a török uralta. 1663. november 3-án foglalta el az oszmán sereg a létesítményt. Megerősítették Lévát, amely a lévai szandzsák székhelye lett. A császári seregek és a törökök között 1664 nyarának derekán bontakozott ki a döntő ütközet.
Az ütközetre július 19-én került sor a Lévától nem messze fekvő Garamszentbenedek határában.
Az úgynevezett lévai csatában Koháry hősiesen harcolt, de közvetlenül Léva előtt, már a csata elején egy janicsár golyója eltalálta. Lebukott a lováról, ám a lába megakadt a kengyelben. A megrémült ló a sebesült Koháryt Garamkeszi határáig hurcolta.
A homokkőből készül emlékjel (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Holttestét Garamszentbenedekre, innen pedig harmadnapra a csábrági várba szállították. I. Koháry István életéről és lévai emlékezetéről alábbi cikkünkben olvashatnak bővebben.
Azonban a család birtokában lévő Csábrág nem vált végső nyughelyévé a törökverő Kohárynak.
Fia, II. Koháry István családi sírboltot építtetett a garamszentbenedeki apátság templomában. Ide helyezték el a hamvait.
A későbbiekben további nemesek végső nyughelyévé vált a kripta. Az utolsó temetkezésre a 19. század közepén került sor.
A latin nyelvű emléktábla (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A kripta lejárata a bazilika főhajójában található, a nagyközönség számára nem látogatható. A bazilika déli falán lévő
Koháry-emlékmű több mint az kétszáz évvel az újratemetést követően készült el. I. Coburg Ferdinánd, bolgár cár kezdeményezte egy méltó emlékhely kialakítását dicső őse számára.
Az impozáns emlékművet Storno Kálmán tervezte meg.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az emlékmű alapja soproni fehér homokkő lett. Felszentelésére 1909. augusztus 25-én került sor. Az emlékművön látható a Koháry és Coburg család címere.
Az emlékjel felett található egy régebben állított emléktábla. Ez egy latin nyelvű epitáfium és a felette kőkeretben elhelyezett festményből áll. A műalkotás a végzetes 1664. július 19-ei lévai csatát ábrázolja.
A harci zászló és az emléktábla (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az emlékjel mellett állították ki I. Koháry István harci zászlóját, melyet a 361 évvel ezelőtti csatában használt. A reneszánsz stílusú harci zászló egyedi relikvia a török korból. Szlovákia területén nagyon kevés ilyen jellegű zászló maradt fenn.
A garamszentbenedeki apátság a legrégebbi fennmaradt bencés apátsági székhely a mai Szlovákia területén. A bencés szerzeteseket I. Géza király telepítette le. Az apátságot 950 évvel ezelőtt, 1075-ben alapították.
A bazilika főhajója (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az első templomuk a 11. században épült, a 14. században gótikus stílusban építették át. A török korban vaskos várfallal vették körül. Erődítményként próbált ellenállni a töröknek.
Egy 1881-es tűzvész jelentős károkat okozott az bazilikában és a kolostorban. Simor János esztergomi hercegprímás hathatós támogatásával állították helyre. A garamszentbenedeki bazilikáról és kolostorról az alábbi cikkünkben írtunk bővebben.
A garamszentbenedeki bazilika és apátság épülete (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Pásztor Péter/Felvidék.ma
